A 117 éves korában elhunyt asszony bélmikrobiom-mintái egy évtizedekkel fiatalabb emberéhez hasonlítottak.

A mitokondriumok normális működéséhez szükséges rNTP/dNTP arány manipulálható, ami számos betegség megelőzésére is alkalmas módszer lehet.

Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a rákbetegség szinkron terjedése fel­veti ezen népbetegségek metabolikus és genetikai összefüggéseit, amelyek igazolása elősegítheti a közös terápiás támadáspontok felismerését, és metabolikusan-molekulárisan összehangolt, személyre szabott, kombinált kezelések tervezését.

Egy transzkripciós faktor komoly segítséget jelenthet az életveszélyes állapot terápiájában.

Egy újonnan felfedezett citokin, az onkosztatin M képes felülírni a folyamatos gyulladásos szignalizációt, és elindítani a tüdőszövetek regenerációját.

Egy közvetlenül a hüvelyszöveten alkalmazható, hormonmentes hidrogél enyhítheti a menopauzával összefüggő hüvelyszárazságot és a fájdalmat.

Sikerült azonosítani egy olyan gént, amely fontos nemi különbségeket okoz a citokinek termelődésében.

A tumorok mikrokörnyezetének átalakításával könnyebben érhetik el a daganatot az immunsejtek és a gyógyszer-hatóanyagok.

 A sclerosis multiplex egy demielinizációval és az azt követő axonvesztéssel járó, krónikus autoimmun betegség, amelynek kezelésére ugyan több be­tegségmódosító terápia is rendelkezésünkre áll, a kórkép azonban továbbra sem gyógyítható. A betegség patofiziológiájának pontosabb megismeré­sével egyre több terápiás célpont és kezelési lehetőség leírására került sor, köztük a T- és B-sejteket, mikrogliát, ferroptózist és a bélmikrobiomot célzó farmakológiai, sejtalapú és életmódot érintő kezelésekére is. Az alábbi­akban a már elérhető és a még vizsgálat alatt álló terápiás lehetőségeket foglaljuk össze.

A Crohn-betegségben kialakuló fibrózis sejtszintű vizsgálata új eredményeket hozott a betegségben szerepet játszó sejtpopulációk azonosításával.