A nyálmirigybetegségek gyulladásos, bakteriális, virális és daganatos kórképeket ölelnek fel. A heveny szialoadenitisz fájdalommal, gennyesedéssel, duzzanattal jár, s antibiotikummal, nyálmirigymasszázzsal, folyadékpótlással, a nyáltermelés foko­zásával gyógyítható. A vírusos kórképek közül a mumpsz és a HIV-fertőzés terápiája a háttérben álló betegség ellen irányul. Visszatérő vagy idült szialoadenitisz a gyer­mekkori visszatérő parotitisz és a szialolitiázis. A gyulladás hátterében gyakran kő vagy szűkület áll, a kezelés célja az elzáródás megszüntetése. A nyálmirigyek – zö­mükben jóindulatú – daganatai fájdalmatlan szoliter csomókként jelennek meg a nyakon. A kórisme képalkotó vizsgálatokkal és biopsziával állítható fel.

A szabályozások és újraszabályozások korát éljük, ember legyen a talpán, aki eligazodik az állandóan változó rendeletek dzsungelében. Segítséget szeretnénk adni kollégáinknak azzal, hogy – immár nem először – megpróbáljuk szakemberek segítségével interpretálni az orvosi munkánkat érintő jogszabályokat. Mostani számunkban Dr. Bíró Helga ügyvédnő a beavatkozással nem járó vizsgálatok 2 hónapja életbe lépett szabályozását ismerteti. Bár lényeges eltérés a kérdésre vonatkozó korábbi jogszabályhoz képest nincs, javaslom a jól áttekinthető cikk elolvasását érdeklődő kollégáinknak, s különösen azoknak, akik diagnosztikus, terápiás, prevenciós vagy rehabilitációs tárgyú vizsgálatot kívánnak szervezni és lebonyolítani.   Az emésztőrendszeri betegségek két fontos tárgykörét: a funkcionális gasztrointesztinális betegségek és az intenzív sportolás kapcsán kialakuló hasi panaszok patogenetikai hátterét, klinikai tüneteit és kezelésének lehetőségét tárgyalja Beró Tamás professzor úr szimpóziumunkhoz írt rövid bevezetője és két részletes, számos táblázatot és algoritmust tartalmazó, bőséges irodalomjegyzékkel ellátott cikkünk. Kommentátoraink a két téma kiemelkedő hazai ismerői. Simon László professzor úr önálló közleménynek is beillő kommentárjában hangsúlyozza, hogy az irritábilis colon szindróma gyakran jár felső gasztrointesztinális tünetekkel, a másik cikkünket kommentáló Pavlik Gábor professzor úr pedig a magyarországi sportorvosok étkezési tanácsairól állapítja meg, hogy azok összhangban vannak a német szerzők tanulmányában részletezett tünetekkel és patogenetikai mechanizmusokkal.   A mindennapok háziorvosi gyakorlatában is rendszeresen találkozhatnak a kollégák a hallójárat gyulladásos betegségeivel, melyek közül az akut otitis externa a strandszezon megindulásával bizonyára halmozottan fog előfordulni a praxisokban.Mint kitűnő cikkünkben és Liktor Bálint főorvos úr kommentárjában olvashatják, a hallójárat-gyulladás krónikus formája elhanyagolt esetben maradandó halláskárosodást is okozhat, így feltétlenül érdemes tanulmányozni a cikkben javasolt diagnosztikus és terápiás eljárásokat.   Ismert tény, hogy a férfiak kardiovaszkuláris kockázata meghaladja a nőkét – talán ezért végezték a nagy nemzetközi epidemiológiai és terápiás vizsgálatokat túlnyomóan férfiakon, holott ma már tudjuk, hogy a menopausa után a nők körében gyakrabban alakul ki 2-es típusú cukorbetegség, ami önmagában is jelentősen növeli a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának veszélyét.Megbízható felmérések igazolják, hogy a nők infarktusellátása lényegesen rosszabb a férfiakénál, amiben szerepet játszhat a tünetek kevésbé határozott, gyakran elmosódott volta. Bár a nők születéskor várható élettartama mindenütt a világon hosszabb, mint a férfiaké, a nők kardiovaszkuláris kockázatának csökkentése érdekében fontos lenne egyedileg meghatározni az egyes lakossági csoportok kockázati profilját, amint azt részletes kommentárjában Karlócai Kristóf főorvos úr is kifejti. Cikkünk számos, részletes táblázatokban összefoglalt, hasznos ajánlást tesz a prevenció javítása érdekében.   A férfiak leggyakoribb daganatos betegsége, a prosztatarák további terjedésével a várható élettartam meghosszabbodása miatt számolnunk kell. A prosztataspecifikus antigén (PSA) meghatározásának bevezetésével lényegesen javultak a betegek kilátásai, hiszen korai felismerés esetén akár évekre is meghosszabbítható a beteg élete. Kitűnő cikkünk és Romics Imre professzor úrnak a hazai gyakorlatot részletesen ismertető kommentárja széles körű tájékoztatást nyújt a különböző eljárások önálló vagy egymással kombinált alkalmazásáról. Minden orvosnak kötelessége 50 évesnél idősebb férfi betegeit arra biztatni, hogy esetleges indokolatlan félelmeiket és tartózkodásukat legyőzve rendszeresen járjanak urológiai szűrővizsgálatra.   A szívelégtelenség felismerése elsősorban a fizikális vizsgálaton alapszik – sajnos ezt nagyon sok kolléga nagyvonalúan mellőzi, s a diagnózist a szív ultrahangvizsgálatára és/vagy további, még költségesebb vizsgálatokra alapozza. Az agyi nátriuretikus peptid meghatározása aránylag egyszerű laboratóriumi módszer, így helyettesítheti a drágább képalkotó vizsgálatokat, bizonyos esetekben pedig lehetővé teszi a szívelégtelenség fennállásának kizárását, ezáltal feleslegessé válhat a költséges és nemegyszer veszélyes gyógyszeres kezelés. Persze hazai viszonyaink között még mindig költségesnek mondható ez a diagnosztikus próba, ezért érdemes újra hangsúlyozni – és ezzel a kitűnő kommentár írója, Csanády Miklós professzor úr is bizonyára egyetért – a gondos anamnézis és fizikális vizsgálat fontosságát.   „Bizonyítékokon alapuló diabetológia” rovatunkban Jermendy György professzor úr értékeli a VALUE vizsgálat eredményeit, amely a korai vérnyomáscsökkentés fontosságát bizonyította. Diabetológiai szempontból hangsúlyozni érdemes, hogy angiotenzin II receptor blokkolók alkalmazása esetén kevésbé alakul ki friss diabetes, mint a hagyományos szerekkel történő kezelés során, de ma még nem tudjuk biztosan, hogy milyen kórélettani mechanizmusok állnak ennek az (ACE-bénítók esetében is kimutatható) kedvező hatásnak a hátterében.