Az interstitialis cystitis az életminőséget jelentős mértékben rontó, kezelés nélkül progresszív lefolyású, nőket és férfiakat egyaránt érintő betegség. Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a betegség előfordulásáról, patogenetikai hátteréről, klinikai formáiról, azok jellegzetes tüneteiről és a potenciális társuló kórképekről. Ezt követően részletesen ismerteti a jelenleg elfogadott diagnosztikus protokollt, valamint az oki és tüneti kezelés lehetséges módozatait, kihangsúlyozva az interdiszciplináris együttműködés jelentőségét a kórkép felismerésében és kezelésében.

A fázis III EMPOWUR klinikai vizsgálat eredményei alapján az FDA engedélyezésre befogadta a hiperaktív hólyag szindróma kezelésére szolgáló vibegron hatóanyagú készítményt.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2020 januárjában az alábbi új vizsgálati szereket fogadta be értékelésre.

Az akaratlan vizeletvesztés gyakori, mindkét nemet, de főként az 50 év fe­letti nőket érintő probléma, mely lehet késztetéses (hirtelen ingerek mellett megjelenő), terheléses (hasi nyomásemelkedés által kiváltott), vagy a ket­tő kombinációja, azaz kevert típusú. A betegek közül viszonylag kevesen kérnek segítséget, inkább együtt élnek a problémával. A panasz kivizsgá­lása és első vonalbeli kezelése már az alapellátásban megkezdhető, ezért szükséges, hogy a betegekkel rendszeresen érintkező orvos rákérdezzen a vizelettartási panaszokra a fokozottan érintett populációkban, hogy – egyszerű, jelentős financiális terhet nem jelentő kivizsgálás után – maga is útbaigazítást adhasson a vizeletvesztés miatt akár depresszióssá, szociálisan izolálttá váló betegeknek.

Az egyesült államokbeli orvosi magánrendelések sztárja lett a botox, és igen valószínű, hogy az eredetileg kancsalság kezelésére használt szer off-label alkalmazása a közeljövőben is exponenciális sebességgel növeli a bevételeket.

A pitvarfibrilláció (AF, atrial fibrillation) a leggyakoribb szívritmuszavar, mely jelentősen megnöveli a jövőbeni stroke kockázatát, emellett jelentős terhet ró az egyénre és a társadalomra is. 

A vizelettartási zavarokkal (UI, urinary incontinence) bőséges szakirodalom áll rendelkezésre, mely meglehetősen széles határok között adja meg a prevalenciaértékeket. 

A húgyhólyag és a bél funkcionálisan egymással összefüggő szervek, mivel egymás közelében helyezkednek el, beidegzésük hasonló, és – bár funkciójuk különböző – számos strukturális hasonlóságot mutatnak.