Az immunellenőrzési pontot gátlókkal (immune checkpoint inhibitors, ICI) végzett immunterápia a daganatos betegellátás útján forradalmi változásokat hozott. Ezek a kezelések hatékonyak a hagyományos ke­moterápiával szemben ellenálló daganatok esetében is, azonban egyedi mellékhatásprofillal rendelkeznek. Az ICI-k képesek serkenteni az immun­rendszer tumorellenes aktivitását, ugyanakkor a szervezet öntoleranciá­jának megbontása miatt autoimmun reakciókat is kiválthatnak. Az egyik legfontosabb szövődménycsoport az endokrin rendellenességek, amelyek gyakran végleges hormonhiányhoz vezetnek. A cikk részletesen tárgyalja az ICI-kezelések által okozott endokrin mellékhatásokat, azok felismerését, diagnosztikai lépéseit és kezelési lehetőségeit.

Egy új kutatás szerint alkoholos májcirrhosisban szenvedők leküzdhetetlen alkohol utáni vágya rövid időre csökkenthető széklet mikrobiota transzplantációval.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a myeloma multiplex és a köpenysejtes limfóma kezelésére szolgáló Bortezomib Fresenius Kabi (bortezomib) generikus készítményt.

Az alkoholabúzushoz kapcsolódó sav-bázis eltérések és elektrolitzavarok kórélettani hátterének megértése segíti a kezelőorvost a megfelelő terápiák alkalmazásában, az elektrolitzavarok toxikus hatásának elkerülésében.

New England Journal of Medicine, 2017

Egy tanulmány szerint a vizbevitel 0,6 literrel való emelésének nincs feltétlenül pozitív hatása a krónikus vesebetegek egyre romló vesefunkcióira. 

A hipertónia – a felnőttkorban leggyakoribb kardiovaszkuláris beteg­ség – gyakran szövődik diabetes mellitusszal. A diabéteszben kialakuló patofiziológiai (endokrin, kardiovaszkuláris, renális, neurális) eltérések hozzájárulnak a vérnyomás emelkedéséhez és gátolhatják a vérnyomás­csökkentő szerek hatását, ezért ilyenkor gyakran alakul ki terápiarezisztens hipertónia. A közlemény a terápiarezisztens hipertóniára vonatkozó legfon­tosabb ismereteket tekinti át, különös tekintettel a diabéteszes betegekre.

A májbetegségek többféle kórélettani folyamaton keresztül járulhatnak hozzá a vesék megbetegedéseihez. A krónikus vagy akut májbetegségek mellett fellépő vesefunkció-zavarok gyakran gyorsan progrediálnak, rövid időn belül akár akut veseelégtelenség is kialakulhat. A jelen cikk áttekintést ad e két szerv működésének klinikailag legfontosabb összefüggéseiről.

Az olyan esetek mintegy felében, ahol a „tisztázatlan eredetű tudatzavar” a vezető tünet, a neurológiai ok az elsődleges. Az esetleges vissza nem fordítható károsodások megelőzése érdekében fontos az ok gyors felis­merése és kezelése. Ideális esetben a sürgősségi felvételkor belgyógyász és ideggyógyász is részt vesz a beteg ellátásában.

A légembólia ritka életveszélyes komplikációja lehet a sebészeti beavatkozásoknak, traumának, búvárkodásnak, és művi lélegeztetésből származó barotraumának.

A laboratóriumi diagnosztika – a fizikális vizsgálat, az EKG és a képalkotó eljárások mellett – a sürgősségi ellátás egyik alappillére. Laboratóriumi vizsgálatokat hívhatunk segítségül a diagnózis felállításához, a kezelés megkezdése előtti állapotfelméréshez, a kockázatbecsléshez, akár egyes betegségek lefolyásának követéséhez is. Az indokolatlan laboratóriumi tesztek viszont időveszteséget okoznak és pénzkidobást jelentenek. A ta­nulmány összefoglalja, hogy a sürgősségi ellátásban mikor melyik para­méter vizsgálata indokolt.