A légzőizomtréning (IMT) klinikailag releváns mértékben képes javítani mind a radioaeroszol-depozíciót, mind a tüdőperfúziót poszt-Covid–19- szindrómás betegeknél. Klinikai vizsgálati eredmények alátámasztják az IMT pulmonológiai rehabilitációba integrálásának fontosságát az inhalált hatóanyagok depozíciójának javítása és a perfúzió növelése céljából.

Új elmélettel állt elő egy amerikai kutatócsoport, amely szerint nem is maga a fertőzés felelős a hosszú távú tünetek kialakulásáért.

A SARS-CoV-2 omikron variánsával fertőződött betegek több, mint 80%-ánál egy tünetek évnél hosszabb ideig fennmaradnak, de az egyes betegség-lefolyási mintázatok igen eltérőek lehetnek.

Több mint 35%-kal kisebb a hosszú COVID kialakulásának valószínűsége a beoltott tizenévesek körében.

A PTX-3 akut fázis fehérje szintje még tíz hónappal a gyógyulást követően is jóval magasabb lehet a normálisnál a hosszú COVID-ban szenvedő betegek szervezetében.

A vírus Pp1ab fehérjéjéből származó töredékek mutathatók ki az extracelluláris vezikulumokban.

A FOXP4 gén melletti egyik génváltozat és a long-COVID kockázata között asszociáció áll fenn, amely független a súlyos COVID-19 kialakulásának rizikójától.

Az obefazimod 50 mg-os napi egyszeri adagja hatékonynak bizonyult közepesen súlyos és súlyos aktív colitis ulcerosában szenvedő betegeknél.

A hosszú COVID-betegek új elemzése öt különböző altípust azonosított, amelyek a kutatók szerint segítenek az állapot diagnosztizálásában.

Az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az intersticiális tüdőbetegségek és a tüdőrák olyan kórállapotok, melyeket változó prog­resszió jellemez. Egyes betegek hosszabb tünetmentes periódusokat élnek meg, míg másoknál akut exacerbációk fordulnak elő. A gyógyszereket a be­tegek légzésfunkciójához, az aktuális egészségi állapotukhoz és a fizikális változásokhoz szükséges igazítani. A legmodernebb digitális technoló­giák alkalmazása a pulmonológiai rehabilitáció során nagyon izgalmas és új lehetőségeket kínál a konkrét betegségek kezelésében, a terápia személyreszabhatóságában, a betegcompliance növelésében a minden­napi tevékenységek közben keletkezett, valós idejű adatok gyűjtése által. A telemedicina, telerehabilitáció és az intelligens eszközök használata fenn­tartható megoldást jelenthet a légzőszervi megbetegedések világszerte növekvő terhének csökkentése érdekében.