A WHtR a BMI-hez képest sokkal pontosabb prediktornak bizonyult az emelkedett vérnyomás és a hipertónia kockázatának megállapításában.

Egy metaanalízis a demencia kockázata és az ülő életmód, az alvási és testmozgási szokások közötti összefüggéseket számszerűsítette.

A GLP-1-receptor-agonisták egyre elterjedtebb alkalmazása miatt szükség van a hatásukkal kapcsolatos ismeretek, mellékhatások és kockázatok folyamatos vizsgálatára és áttekintésére.

A prosztatarákban szenvedő férfiaknál alkalmazott androgéndeprivációs terápia (ADT) kardiovaszkuláris (CV) morbiditással jár, azonban ennek biológiai háttere még nem tisztázott. A legújabb vizsgálatok eredményei el­lentmondásosak a gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) agonisták és antagonisták CV-biztonságosságát illetően. A szerzők azt a hipotézist vizs­gálták, hogy a koszorúér-ateroszklerózis gyorsulása az ADT alkalmazásakor a GnRH-agonisták esetén jelentősebb, mint a GnRH-antagonisták esetében.

Eltérő memóriát alakítanak ki az immobilitásban töltött időszakról a fiatalabb és az idősebb izmok.

Rézuszmajom modellszervezeteken még a rágcsáló modelleknél is jobb, tartósabb eredményeket mutatott a 40 Hz frekvencián végzett auditív stimuláció.

A norvég populáción végzett HUNT vizsgálat szerint a betegség gyakoribb, mint korábban gondoltuk.

A rheumatoid arthritis (RA) krónikus polyarthritis klinikai képében je­lentkező betegség, melyben a krónikusan fennálló proinflammatorikus citokinterhelés, inadekvát D₃-vitamin-ellátottság, fizikai inaktivitás, másod­lagos sarcopenia, valamint a gyakran alkalmazott kortikoszteroid-terápia okozta csökkent csonttömeg akár a populáció 50%-ánál is fennállhat, 30%- nál pedig ez elérheti az osteoporosis mértékét. Emellett a törési rizikó, főleg a vertebrális, akár 3–5-ször gyakoribb lehet. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Reumatológiai és Immunológiai Klinika Kenézy Gyula Campusán a 2024. április és 2025. január közötti időszakban az RA-val gondozott be­tegeinkkel folytatott kutatásunk során azt vizsgáltuk, van-e különbség az RA-ban szenvedők és a korban és nemben illesztett RA-ban nem szenvedők között a csontdenzitás, a törési rizikó tekintetében, valamint a prevalens törések és elesések gyakoriságában. Másodsorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a csontdenzitást, az elesési és prevalens törési gyakoriságot hogyan befolyásolják az RA betegségspecifikus jellegzetességei.

Fontos jel lehet a kockázat felmérésében, hogy milyen életkorban alakul ki a depresszió.

Egy nemzetközi felmérés azt vizsgálta, hogy az idősebb és a fiatalabb korosztályban hogyan alakult egyes daganattípusok gyakoriságának változása az utóbbi két évtizedben.