Az akut/szubakut köhögés leggyakoribb oka a vírusfertőzés, amely álta­lában spontán elmúlik az egyébként egészséges embereknél. A krónikus köhögés (>8 hét) hátterében többnyire három alapvető ok áll: váladék­csorgás a garatban, asztma és asztmával társult szindrómák, valamint gastrooesophagealis refluxbetegség. Ha a tartós köhögési tünet oka meg­felelő diagnosztika után nem rendelhető egy adott betegséghez, akkor azt önálló betegségnek, krónikus idiopátiás köhögésnek nevezzük. Ha a célzott terápia javítja az alapbetegséget, de a köhögési tünet terápiás válasza az irányelvek szerinti kezelés ellenére is elmarad, akkor krónikus refrakter köhögésről beszélünk.

Eljutott a vizsgálati szakaszba az első AI alkalmazásával fejlesztett gyógyszer, de már több újabb jelölt is kopogtat az ajtón.

A svéd Vicore Pharma vizsgálati készítménye ígéretesnek bizonyult a COVID-19 fertőzés tüneteinek csökkentésében.

Az FDA 2019. szeptember 6-án intersticiális tüdőbetegség kezelésére engedélyezte az Ofev (nintedanib) készítményt.

Az IPF célzott kezelésére 2017 óta Magyarországon már két készítmény is rendelkezésre áll: a pirfenidon és a nintedanib, melyek kijelölt centrumokban a betegeknek támogatással írhatók. Mindkét gyógyszer jelentősen lassítja a forszírozott vitálkapacitás csökkenését és ritkítja az általában fatális kimenetelű akut exacerbációk előfordulását. Az új diagnosztikai és terápiás eredmények fényében a nemzetközi IPF-irányelv megújítása várható a közeli jövőben.

Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) krónikus, irreverzibilis, progresszíven dest­ruáló tüdőbetegség, amely légzési elégtelenséghez és halálhoz vezet. Prog­nózisa általában rossz, 2–5 év átlagos túléléssel. Randomizált vizsgálatok igazolták, hogy a pirfenidon szignifikánsan lassítja a betegség progres­szióját, az FVC-érték és a 6 perces járástávolság csökkenését, és egyetlen készítményként csökkenti a mortalitást. A klinikai és követéses vizsgálatok­ban, valamint a mindennapi alkalmazás során a pirfenidon biztonságosnak és hosszú távon is megfelelően tolerálhatónak bizonyult. Ez az egyetlen készítmény IPF-ben, amelynek hatásosságát és biztonságosságát valóélet-vizsgálatok is alátámasztják.

Egy júniusi budapesti konferencián nemzetközileg elismert előadók, szak­területük kiemelkedő képviselői a legújabb ismeretek tükrében tekintették át a fontosabb pulmonológiai kórképeket. Az első nap második témája az intersticiális tüdőbetegség, ezen belül az idiopátiás pulmonális fibrózis volt, melyről a southamptoni Luca Richeldi tartott előadást.

2. Pneumo Update Europe konferencia, Budapest, 2015. június 19–20.

Jelenleg is folyamatban van jó néhány, idiopátiás pulmonális fibrózisban hatásosnak tűnő hatóanyag klinikai kipróbálása Németországban, más európai országokban, illetve az Egyesült Államokban. Az utóbbi időben lezárult vizsgálatok megerősítették, hogy a pirfenidon és a nintedanib las­sítja az idiopátiás tüdőfibrózis progresszióját, a nagy adagú N-acetil-cisztein azonban hatástalannak bizonyult ebben az indikációban.

Az Európai Tüdőgyógyász Társaság (ERS) Nemzetközi Kongresszusán bemutatott, két azonos felépítésű, III. fázisú INPULSIS™ vizsgálat előre meghatározott alcsoport analízise azt mutatta, hogy a nintedanib lassította a betegség progresszióját idiopátiás pulmonális fibrózisban (IPF) szenvedő betegeknél, a légzésfunkció kiinduláskor észlelt károsodásának súlyosságától függetlenül.