Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) súlyosbodásában komoly szerepet játszanak a légúti fertőzések, ám nem rendelkezünk átfogó adatokkal arról, hogy kialakulásuk kockázatát a jelenlegi terápiás módszerek hogyan befolyásolják. Egy friss szisztematikus irodalmi áttekintés szerint a legtöbb IPF-kezelés nem volt hatással a légúti fertőzés rizikójának alakulására. A placebóhoz képest csak az everolimusz- és a trimetoprim/szulfametoxazol terápia nyomán csökkentek szignifikánsan a légúti fertőzések egyes vizsgálatokban, míg az antifibrotikus szerek hatása között nem volt lényeges különbség erre vonatkozóan.
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakran más légzőszervi kórkép társbetegsége. A két betegség egyidejű fennállása (overlap szindróma) magasabb morbiditáshoz és mortalitáshoz vezet. Az OSA korai felismerése és kezelése javíthatja az alvást, az életminőséget és a betegségek kimenetelét.
Az akut/szubakut köhögés leggyakoribb oka a vírusfertőzés, amely általában spontán elmúlik az egyébként egészséges embereknél. A krónikus köhögés (>8 hét) hátterében többnyire három alapvető ok áll: váladékcsorgás a garatban, asztma és asztmával társult szindrómák, valamint gastrooesophagealis refluxbetegség. Ha a tartós köhögési tünet oka megfelelő diagnosztika után nem rendelhető egy adott betegséghez, akkor azt önálló betegségnek, krónikus idiopátiás köhögésnek nevezzük. Ha a célzott terápia javítja az alapbetegséget, de a köhögési tünet terápiás válasza az irányelvek szerinti kezelés ellenére is elmarad, akkor krónikus refrakter köhögésről beszélünk.
Az IPF célzott kezelésére 2017 óta Magyarországon már két készítmény is rendelkezésre áll: a pirfenidon és a nintedanib, melyek kijelölt centrumokban a betegeknek támogatással írhatók. Mindkét gyógyszer jelentősen lassítja a forszírozott vitálkapacitás csökkenését és ritkítja az általában fatális kimenetelű akut exacerbációk előfordulását. Az új diagnosztikai és terápiás eredmények fényében a nemzetközi IPF-irányelv megújítása várható a közeli jövőben.
Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) krónikus, irreverzibilis, progresszíven destruáló tüdőbetegség, amely légzési elégtelenséghez és halálhoz vezet. Prognózisa általában rossz, 2–5 év átlagos túléléssel. Randomizált vizsgálatok igazolták, hogy a pirfenidon szignifikánsan lassítja a betegség progresszióját, az FVC-érték és a 6 perces járástávolság csökkenését, és egyetlen készítményként csökkenti a mortalitást. A klinikai és követéses vizsgálatokban, valamint a mindennapi alkalmazás során a pirfenidon biztonságosnak és hosszú távon is megfelelően tolerálhatónak bizonyult. Ez az egyetlen készítmény IPF-ben, amelynek hatásosságát és biztonságosságát valóélet-vizsgálatok is alátámasztják.
Egy júniusi budapesti konferencián nemzetközileg elismert előadók, szakterületük kiemelkedő képviselői a legújabb ismeretek tükrében tekintették át a fontosabb pulmonológiai kórképeket. Az első nap második témája az intersticiális tüdőbetegség, ezen belül az idiopátiás pulmonális fibrózis volt, melyről a southamptoni Luca Richeldi tartott előadást.
2. Pneumo Update Europe konferencia, Budapest, 2015. június 19–20.
Jelenleg is folyamatban van jó néhány, idiopátiás pulmonális fibrózisban hatásosnak tűnő hatóanyag klinikai kipróbálása Németországban, más európai országokban, illetve az Egyesült Államokban. Az utóbbi időben lezárult vizsgálatok megerősítették, hogy a pirfenidon és a nintedanib lassítja az idiopátiás tüdőfibrózis progresszióját, a nagy adagú N-acetil-cisztein azonban hatástalannak bizonyult ebben az indikációban.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.