Új készítmény intersticiális tüdőbetegség kezelésére
Az FDA 2019. szeptember 6-án intersticiális tüdőbetegség kezelésére engedélyezte az Ofev (nintedanib) készítményt.
Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) elsőbbségi engedélyezési eljárás (priority review) keretében 2019. szeptember 6-án engedélyezte az Ofev (hatóanyag: nintedanib; gyógyszerforma: lágy kapszula) nevű készítményt, mely szisztémás szklerózisban vagy szklerodermában szenvedő felnőtt betegek intersticiális tüdőbetegségének (SSc-ILD) kezelésére, azaz a tüdőfunkciók romlásának lassítására javasolt (kérelmező: Boehringer Ingelheim Pharmaceuticals Inc.) Az Ofev az első FDA engedéllyel rendelkező gyógyszer a ritka tüdőbetegség kezelésére, ezért a 2014 óta az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF, idiopathic pulmonary fibrosis) kezelésére engedélyezett szer orphan medicine (ritka betegségek gyógyszere) minősítéssel is rendelkezik. A készítménnyel azonos hatóanyagot tartalmazó Vargatef az Európai Unióban 2014 novembere óta paklitaxellel kombinációban felnőtt betegek lokálisan előrehaladott, metasztatikus vagy lokálisan kiújult, szövettanilag adenokarcinóma típusú, nem kissejtes tüdőrákjának (NSCLC) kezelésére javallott az első vonalbeli kemoterápia után, az Ofev pedig 2015 január 15 óta rendelkezik EMA engedéllyel IPF kezelésére.
A hatóanyagról (nintedanib)
Az Ofev hatóanyaga a protein-kináz inhibitorok közé tartozó nintedanib (ATC kód: L01XE31) egy kismolekulájú tirozin-kináz inhibitor, amely gátolja többek között a trombocita eredetű növekedési faktor receptor (PDGFR) α és ß típusát, a fibroblaszt növekedési faktor receptor (FGFR) 1-3-as típusát és a vaszkuláris endotheliális növekedési faktor receptor (VEGFR) 1-3-as típusát. A nintedanib kompetitíven kötődik ezen receptorok ATP-kötő zsebéhez, és gátolja az intracelluláris jelátvitelt. Ezen kívül gátolja az Flt-3 (Fms-szerű tirozin-protein kináz), Lck (limfocitaspecifikus tirozin-protein kináz), Lyn (tirozin-protein kináz lyn) és Src (proto-onkogén tirozin-protein kináz src) kinázokat. A nintedanib gátolja az FGFR és PDGFR jelátviteli kaszkádok aktivációját, melyek kritikus szerepet játszanak az idiopátiás pulmonális fibrosis kórfolyamatában alapvető fontosságú sejtek, a tüdő fibroblasztjainak/miofibroblasztjainak proliferációjában, migrációjában és differenciálódásában. A VEGFR nintedanib általi gátlásának és a nintedanib antiangiogén aktivitásának az IPF kórfolyamatára gyakorolt potenciális hatása jelenleg nem teljesen tisztázott. A tüdőfibrózis preklinikai modelljeiben a nintedanib erős antifibrotikus és gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. A nintedanib gátolja az IPF-ben szenvedő betegekből származó humán pulmonális fibroblasztok proliferációját, migrációját és a fibroblaszt miofibroblaszttá történő átalakulását.
Klinikai vizsgálatok, mellékhatások
Az Ofev hatásosságát és biztonságosságát az SSc-ILD kezelésére az 576 beteg bevonásával végzett randomizált, kettős-vak, placebo kontrollos fázis III SENSCIS vizsgálatban elemezték (NCT02597933). A betegek 52 héten keresztül (egyes betegek 100 héten át) naponta kétszer kaptak 150 mg nintedanibot, az elsődleges végpont az erőltetett vitálkapacitás (FVC, forced vital capacity), mint a tüdőbetegség progressziójának mérésére alkalmas mutató egy éven belüli változása volt a kiinduláshoz képest. A fő másodlagos végpontok között szerepelt például a szkleroderma progressziójának mérésére szolgáló Rodnan Skin Score (mRSS), valamint az életminőséget mérő SGRQ (Saint George’s Respiratory Questionnaire) kérdőív. A vizsgálatban részt vevő betegeknél leggyakrabban tapasztalt súlyos mellékhatás a tüdőgyulladás, míg a leggyakoribb mellékhatás a hasmenés volt.
Az intersticiális tüdőbetegségről
A szkleroderma vagy más néven szisztémás szklerózis egy krónikus autoimmun kórkép, melyre a szervezetben zajló fokozott hegesedés, az érrendszer károsodása és kóros immunológiai folyamatok, köztük patológiás autoantitestek termelése jellemzőek. Leginkább a felnőttek betegsége, általában 40 éves életkor körül kezdődik, nőknél 10-szer gyakrabban fordul elő, mint férfiak esetén. A betegség a nevét a bőr hegesedéséről kapta ugyan, de nem feltétlenül korlátozódik a bőrre, érinthet belső szerveket is. A szkleroderma kifejezés valójában gyűjtőfogalom, mely betegségek egy nagyobb csoportját jelöli. Két fő típusa: a lokalizált, bőrre korlátozódó, illetve a szisztémás, a szervezet egészét érintő, belső szervi érintettséggel járó kórformák. A szisztémás szklerózis (SSc) kifejezést rendszerint az utóbbiak vonatkozásában használják, a leggyakrabban a légzőrendszer, a szív, a vesék és az emésztőrendszer érintett. A tüdőérintettség a szkleroderma komoly velejárója lehet: két leggyakoribb formája az intersticiális, azaz a tüdő szövetei között kialakuló elváltozással járó tüdőérintettség, más néven tüdőfibrózis és a tüdőartériában kialakuló magas vérnyomás. Ezek az elváltozások a szkleroderma limitált vagy diffúz formájában alakulhatnak ki. Habár a tüdőérintettségnek ezek a leggyakoribb megjelenési formái, egyéb, kevésbé gyakran megjelenő tüdőbetegség is előfordulhat.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
FDA approves first treatment for patients with rare type of lung disease
