A bőr fibrózisának lassítására sclerodermában
A New York-i Hospital for Special Surgery munkatársai eddig nem ismert mechanizmust azonosítottak a scleroderma jellegzetes elváltozásának számító fibrózis kialakulásának hátterében.
Az autoimmun betegségek sorába tartozó scleroderma vagy szisztémás sclerosis kilátásai meglehetősen kedvezőtlenek. A betegség kezelésére kevés lehetőség áll rendelkezésre, és a betegeknek jelentős fokú funkciókárosodással kell szembenézniük a bőr merevvé és vaskossá válása következtében. A scleroderma ezen kívül károsíthatja az érrendszert, a tüdőket és más belső szerveket is.
A New York-i Hospital for Special Surgery jelenleg is zajló kutatásában egy lehetséges mechanizmust sikerült azonosítani a betegség jellegzetes elváltozásának számító fibrózis hátterében, melynek ismeretében talán újfajta terápiás módszerek kifejlesztése felé is megnyílhat az út.
A Journal of Clinical Investigation című lapban közzétett tanulmány arról számol be, hogy laboratóriumi körülmények között az őssejtek ADSC rövidítéssel jelölt populációja („adipose-derived stromal cells, ADSCs) csökkent számban van jelen a bőr alatti zsírrétegben. Úgy tűnik, hogy ezeknek az ADSC-knek a megfogyatkozása hozzájárulhat a sclerodermát jellemző fibrózis kialakulásához.
Ezen túlmenően a szerzők azt is megállapították, hogy a bőr alatt megtalálható ADSC-k túlélése a dentritikus sejteknek nevezett immunsejtektől függ. A dendritikus sejtekből a limfotoxin B nevű vegyület szabadul fel, mely segíti az ADSC-k túlélését. Amikor limfotoxin B-receptorokat stimuláló antitesteket alkalmaztak ADSC-vel együtt az elveszített ADSC-k pótlására, azt találták, hogy az ADSC-k túlélése meghosszabbodott, ami alapján felvethető, hogy a bőr fibrózisa visszafordítható folyamat lehet.
„Sclerodermában próbálkozások történnek ADSC-k befecskendezésével. Nagyon izgalmas felvetés, hogy a limfotoxin B- utak serkentésével lehetőség nyílhat ezen őssejtek túlélésének javítására – magyarázza a közlemény első szerzője, dr. Theresa T. Lu, PhD. − Amennyiben sikerült feltárnunk ezeket a mechanizmusokat, illetve olyan kezelési módszereket kifejlesztenünk, melyek specifikusan ezeket a mechanizmusokat célozzák meg, úgy talán egy nap a mostaniaknál hatásosabb eszközök lesznek a kezünkben a betegség kezelésére.”
Dr. Lu úgy véli, hogy a fent vázolt stratégia alkalmas lehet más szöveti forrásokból származó őssejtek célba vételére is, ami egyéb kórállapotok – például a lupus vagy a rheumatoid arthritis − hatásosabb kezeléséhez vezethet el bennünket, illetve felhasználható a csont és a porc épségét helyreállító módszerek kialakításához is.
Dr. Lu és munkatársai azt remélik, hogy mostani kutatásuk alkalmazhatóságát egy éven belül humán sejteken is tesztelhetik, ami régen várt terápiás lehetőséget ígérhet a sclerodermás betegek számára, amennyiben az hatásosnak és biztonságosnak bizonyul
„Az ADSC-terápia továbbfejlesztése hatalmas előrelépés lenne a reumatológia területén, és nagy terápiás lehetőséget kínálhatna a sclerodermában szenvedő betegek számára” – zárják tapasztalataik ismertetését a szerzők.
