Terhességi cukorbetegségben klinikailag releváns mértékben csökkenti a posztprandiális vércukorszintet a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend.

Az emberi szervezet komplex biológiai rendszer, melyben a különböző szer­vek, szervrendszerek élettani működéséhez molekuláris szinten nélkülöz­hetetlenek a fehérjék, illetve a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló makro- és mikroelemek, valamint ásványi anyagok. Utóbbiak hiányában az adott szervrendszer és így a szervezet egésze működészavart szenved, amely hosszú távon irreverzibilis következményekhez is vezethet. Az aláb­biakban két – élettani szempontból – különösen jelentős anyag, a vas és a magnézium hiánya esetén fellépő szövődményeket, azok megelőzését, illetve a vas- és magnéziumpótlás aktuális kérdéseit tekintjük át.

Az asztma kezelésében alkalmazott vényköteles gyógyszerek koraszüléssel és kis születési súllyal társulnak, különösen akkor, ha felfüggesztik adásukat a terhesség idejére.

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

Egy 28 éves nő első terhességének 36. hetében hevesen viszkető bőrkiütéssel fordult orvoshoz. A kiütések először a köldök körül jelentek meg 1 héttel korábban, majd továbbterjedtek a mellkasra, a hátra, a karok­ra, a lábszárakra, a kezekre és a lábakra is.

Az IVF, vagy ICSI során fogant gyermekek szellemi fejlődése bizonyos életkorban még jobb is, mint természetes úton fogant társaiké.

Egy metaanalízis szerint hüvelyi progeszteronkezeléssel csökkenthető a koraszülés, illetve az újszülöttkori szövődmények és halálozás kockázata ikerterhesség illetve megrövidült méhnyak esetén.

Évente 15 millió újszülött jön a világra koraszülöttként, ami évente 1,1 millió halálesetért felelős, nem is szólva a megszámlálhatatlan túlélőt érintő rövid és hosszú távú rokkantságért. A fejlett országokban a koraszülés a leggyakoribb halálok az 5 évesnél fiatalabb korosztályban, összességében véve pedig csak a tüdőgyulladás előzi meg a halálokok gyakorisági sorrendjében. Kevés diagnosztikai teszt áll rendelkezésünkre annak eldöntésére, hogy várhatóan melyik terhesség végződik majd koraszüléssel. A koraszülés az esetek többségében (kétharmadában) spontán következik be, és nagy az ismétlődés kockázata; a kórelőzményben szereplő spontán koraszülés a következő spontán koraszülés legerősebb kockázati tényezője. Cikkünk célja, hogy különböző klinikai szituációkban áttekintse a koraszülés prevenciójában alkalmazott méhnyakhossz- (CL, cervical length) mérés javallatait.

A diagnosztikus ultrahangvizsgálatokat konkrét indokok alapján, míg az ultrahang -szűrővizsgálatokat optimális időben, panasz- és tünetmentes terheseken végezzük. A széles körben elterjedt, elfogadottá vált praenatalis ultrahang-szűrővizsgálatok célja a perinatalis eredmények javítása, a várandósgondozás során a lehetőségek biztosítása az anya, a magzat és az újszülöttek számára a terhesség kedvezőbb kimenetele szempontjából.

A császármetszések arányának emelkedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik. A közlemény összefoglalja az indikációs területek elmúlt évtizedek­ben bekövetkezett változásainak okait, elemzi a feleslegesen végzett mű­tétek megelőzésének szükséges és lehetséges módjait.