Az asztmagyógyszer hatása a szülésre

Az utóbbi években az asztma prevalenciájának emelkedése figyelhető meg a várandósok körében világszerte. Egyelőre nincs szakmai egyetértés abban, hogy az asztma és a kezelésében alkalmazott gyógyszerek miként befolyásolják a perinatalis kimeneteleket. Az viszont ismert tény, hogy a vényköteles asztmagyógyszerek képesek keresztüljutni a placentán.

A PLoS ONE című lapban megjelent cikkben a Swansea Egyetem Sue Jordan által vezetett munkacsoportja arról a vizsgálatról számol be, melyben az összes olyan walesi szülés adatait feldolgozták, amelyben az újszülött 2000 januárja és 2010 decembere között a 24. terhességi hét után született. Az összesen 117.717 szülés adatait az anyákra vonatkozó vényírási adatokkal vetették össze. Asztma kezelésében használt gyógyszerrel történt expozíciót akkor véleményezték, ha az anya számára legalább egy alkalommal került felírásra asztmagyógyszer a terhesség bármelyik trimeszterében. Nem vették figyelembe az elemzés során azokat a terhességeket, melyek magzati anomáliákkal vagy veleszületett rendellenességgel szövődött szüléssel végződtek, ikerterhességek voltak, vagy egyéb olyan gyógyszer- vagy vegyszerexpozíció szerepelt a terhességi anamnézisben, mely potenciálisan befolyásolhatta a perinatalis kimeneteleket.

A vényköteles asztmagyógyszerek használata összefüggést mutatott a 32. terhességi hét előtti szülésekkel (korrigált OR 1,33, 95% CI 1,10–1,61) és a 10-es percentilis alatti születési súllyal (korrigált OR 1,10, 95% CI 1,03–1,18). Ezen túlmenően, az asztmagyógyszer használatának várandósság alatti felfüggesztése a 32. terhességi hét előtti szülésekkel (korrigált OR 1,53, 95% CI 1,11–2,10) és a 37. terhességi hét előtt szülésekkel (korrigált OR 1,22, 95% CI 1,06–1,41) mutatott korrelációt. A halvaszülés ugyancsak gyakoribb volt a vényköteles asztmagyógyszereket használó nők körében, a nem exponált populációval összehasonlítva (korrigált OR 1,56, 95% CI 1,21–2,00), különösen akkor, ha a gyógyszer használatát a várandósság alatt felfüggesztették (korrigált OR 1,91, 95% CI 1,29–2,82). A szerzők következtetése szerint fokozott monitorozás, célzott támogatás és az asztma aktív kezelése szükséges a várandósság előtt, közben és után.

„A több mint 100 ezer várandósság adatainak a vényírási adatokkal történő összevetése azt mutatta, vagy az asztmagyógyszer használatát a várandósság alatt abbahagyó nőknél fokozott a koraszülés rizikója, illetve annak valószínűsége, hogy az anya a 6–8. héten már nem szoptatja újszülöttjét. Ezzel szemben kisebb a kockázat azon nők csoportjában, akik a várandósságuk alatt sem hagynak fel az inhalációs kortikoszteroidok használatával. A vényírási adatbázis segítséget nyújthat az átlagosnál nagyobb segítségre és támogatásra szoruló anyák azonosításához” – teszik hozzá a szerzők.