Az asztma kezelési javaslata alapvetően változott
A rövid hatású béta-agonisták biztonsági okokból már nem javasoltak elsőként és önmagukban az asztma kezelésére.
Az European Resipratory Journal-ban megjelent tanulmány arról számol be, hogy a Global Initiative on Asthma (GINA) alapvetően módosította az asztma kezelésének sok éves bevett irányelveit, nevezetesen biztonsági okokból nem javasolja, hogy a gyors hatású gyógyszereket, vagyis a rövid hatású béta-agonistákat ( SABA, short -acting beta- agonist) - melyek az asztma első választású kezelésének számítanak mintegy 50 év óta- önmagukban alkalmazzuk az asztmás tünetek gyors enyhítésére. A guideline szerint minden serdülő és felnőtt asztmás betegnek inhalációs kortikoszteroidot (ICS) tartalmazó kezelést kell kapnia a súlyos fellángolások kockázatának csökkentése és a tünetek enyhítése érdekében.
Dr. Helen Reddel (Woolcock Institute of Medical Research, Sidney, Australia), a GINA tudományos bizottságának elnöke kijelentette, hogy "a rövid hatású beta-agonisták életmentőek lehetnek, de meg is ölhetnek.”
Mérsékelt erősségű asztma esetén a GINA a szükségnek megfelelően kis dózisban hosszú hatású beta-agonistát, formoterolt javasol – ha nem áll rendelkezésre formoterol, akkor kis dózisban inhalációs kortikoszteroidot is kell adni, valahányszor rövid hatású beta-agonista adásra kerül sor.
A mostanáig fennálló javaslat szerint mérsékelt fokú asztmában a betegeknek napi kis dózisban inhalációs kortikoszteroidokat adtak, szükség esetén béta-agonista „mentéssel”. A kis dózisú ICS-ekkel történő napi kezelés egyharmaddal csökkenti a kórházi bennfekvéseket arányát, de csak a betegek 25-35%-a tartja be ezt az előírást. A napi fenntartó terápia helyett a betegek rendszerint csak szükség esetén lélegeznek a szteroidokból, így viszont nő a halálozás kockázata.
Már két régebbi cikk is figyelmeztetett arra, hogy a rövid hatású béta-agonisták többet árthatnak, mint használnak (lásd az 1970-80-as évek fenoterol asztma epidémiája). Egy 1994-es vizsgálat kimutatta, hogy az asztmás halálozás drasztikusan megemelkedik, ha a beteg havonta 1,4 tartály (egyenként 20,000µg) beta-agonistát inhalál. Egy 2001-ben megjelent közlemény szerint a porlasztott hatóanyagú bronchodilatátorok vagy orális szteroidok jelentősen megemelik az asztmás halálozást. A halott betegek vérében 2,5-szer magasabb volt a salbutamol koncentráció, mint a kontroll betegekében. A GINA már 2014-ben figyelmeztetett, hogy SABA használata csak azokban az esetekben javasolt, ha havonta kettőnél nem többször van rá szükség, illetve ha a fellángolásnak nincs kockázata. 2018-ban kimutatták, hogy 64%-kal csökken a súlyos fellángolások száma, ha a kortikoszteroid budesonidot plusz formoterolt használják a betegek a SABA terbutalin helyett. Egy másik 2018-as vizsgálatban igazolták, hogy a budesonid plusz formoterol kombináció súlyos fellángolásban szenvedőknél nem rosszabb a budesonid fenntartó kezelésnél.
Azóta több vizsgálat is igazolta, és már 10.000 beteg kezelése során nyert tapasztalatok mutatják, hogy a szükség esetén alkalmazott inhalációs kortikoszteroid plusz formoterol hatásosan csökkenti a tüneteket. Legújabban a PRACTICAL vizsgálat is azt mutatta, hogy a szükség szerint alkalmazott budesonid formoterol kombináció mellett az évenkénti fellángolás ritkább, mint a fenntartó alacsony adagban adott budesonid plusz szükség szerinti terbutalin mellett (Hardy).
Dr. Sebastian Johnston (Imperial College London) kifejtette, hogy sem a hosszú, sem a rövid hatású béta-agonisták (LABA) önmagukban történő, ICS nélküli használata nem biztonságos. Kifejtette, hogy szerinte biztonsági okokból kedvező lenne, ha a béta-agonista-ICS kombinációt egyetlen inhalációs tartályba töltenék, mert így a betegek nem tudnának rövid hatású béta-agonistát használni szteroid nélkül.
Források:
2. European Respiratory Society (ERS) 2019 International Congress. Presented September 30, 2019.
4. Hardy J, Baggott C, Fingleton J, et al. Budesonide-formoterol reliever therapy versus maintenance budesonide plus terbutaline reliever therapy in adults with mild to moderate asthma (PRACTICAL): a 52-week, open-label, multicentre, superiority, randomised controlled trial. Lancet.Published August 23, 2019. DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(19)31948-8
