Mind az immunmemória kialakulása, mind a T-sejtek célba jutása szempontjából kulcsfontosságú a fehérje megfelelő működése.

Az új módszerrel kiiktatható a CAR-T kezelések két gyenge pontja: a relapszus és a citokinvihar.

Bőrkolonizáló, tumorantigént termeltető génmódosított Staphylococcus epidermidis baktériumok hatásosnak bizonyultak agresszív bőrráktumorok kezelésében.

A Stanford University kutatói egy hűtés nélkül is két hétig tárolható fehérje alapú vakcinával csökkentenék az emlékeztető oltások iránti globális igényt.

Az élő kórokozókat tartalmazó vakcinák éberebbé teszik a veleszületett im­munrendszert, így BCG-, kanyaró-mumpsz-rubeola- vagy orális poliovírus-vakcináció után csökkenhet a SARS-CoV-2-fertőzésre való fogékonyság vagy a kialakult betegség súlyossága.

Kétségtelen, hogy a jelenlegi világjárvány negatív egészségügyi, gazda­sági és társadalmi hatásai mellett számos tudományos vívmány térnyeré­sét is megtapasztalhatjuk. Talán ez az egyetlen hozadéka a vírussal vívott harcnak, melyben tudósok százezrei küzdenek a „láthatatlan ellenséggel”. A hírvivő RNS (mRNS) alapú vakcinák megjelenése és bevetése, illetve a szin­tén következő generációs vakcinatechnológiának számító vektorvakcinák térnyerése hatalmas tudományos sikernek ígérkezik.

A cikk alapellátó orvosoknak foglalja össze a felnőttkorban ajánlott védő­oltásokat. Az oltási ajánlásokhoz megfogalmazott szempontok – életkor, aktuális immunállapot, élethelyzet, a védőoltással elérendő cél – mellett kitér az olthatóság megítélésének fontosságára is. 

A rizikóbetegséggel élő, immunológiailag sérült betegek fertőzései gya­koribbak és súlyosabb formában zajlanak. Az alapbetegség ellen alkalma­zott kezelés e nemkívánatos velejárójának kivédésére egyik fő eszközünk a vakcináció. Elkerülni a veszélyest, megelőzni a megelőzhetőt – az immu­nizációnak ez a lényege. 

Az alapellátásban az immunszupprimált betegek alapbetegségének karbantartásá­hoz hozzátartozik a fertőzések megelőzése is. A pneumónia leggyakoribb kórokozójá­val szemben 2010-től használt új, fehérjé­hez kapcsolt konjugált Prevenar 13 vakcina előtérbe került fokozott immunogenitása miatt. A vakcinát 2009-ben beemelték a magyar újszülöttkori védőoltási rendszer­be; 2012. szeptembertől az 50 éven felülieknél, 2013. januártól a 6–17 éves, júliustól a 18–50 éves korcsoportban is megszü­lettek az evidenciák alkalmazhatóságát il­letően. Az amerikai Immunizációs Tanács­adó Bizottság 2012. szeptembertől javasolja a Prevenar 13 adását immunhiányos felnőt­teknek minden életkorban. A cikk e beteg­csoport vakcinációját részletezi naprakész útmutatóval.

Az invazív baktériumfertôzések ellen kifejlesztett, tok poliszacharidát tartalmazó konjugált vakcinák sikere arra vezethetô vissza, hogy képesek T-sejt-függô funkcionális antitestválaszt kiváltani, mely nemcsak erôteljes kezdeti válaszreakciót eredményez, de megalapozza az immunmemóriát is. Az 50 év feletti korosztályban ugyanakkor változatlanul nagy problémát jelent a pneumococcus-infekció.
Clin Infect Dis, 2012. július