A közepesen súlyos ischaemiás stroke kezelésében statisztikailag szignifikáns előnyt mutatott a korán megkezdett orális, kettős vérlemezkeaggregáció-gátló terápia, és a biztonságossági kockázat sem nőtt jelentősen. A TAPIS vizsgálat kétségtelenül kedvező eredményeinek általánosíthatósá­gát azonban korlátozza, hogy kizárólag kínai betegeken végezték, illetve súlyos esetekben még nem értékelték a kezelést.

Napjaink gasztroenterológiai gyakorlatában egyre többször találkozunk antithromboticus terápiában részesülő betegekkel. Az endoszkópos be­avatkozásokat megelőzően ebben a betegcsoportban az antithromboticus terápia optimalizálása válhat szükségessé. A megfelelő terápiamódosí­táshoz alapvetően az endoszkópos beavatkozás okozta vérzéses és az alapbetegség okozta thromboticus rizikót kell figyelembe vennünk. Jelen közlemény a rutin gasztroenterológiai gyakorlatban leginkább előforduló esetekhez hivatott részletes szakmai segítséget nyújtani.

Új kutatási eredmények nagy vagy közepes intracraniális ér okklúzió nélküli stroke-ot követően szerint egyes páciensek számára előnyösebb a tirofiban, mint a kis dózisú aszpirin.

Az akut ischaemiás stroke-ban szenvedő betegekben a sikeres thrombectomiája után alkalmazott intraartériás thrombolysis nagymértékben növeli a 90 napon belül kiváló neurológiai eredményt elérő betegek arányát.

A diagnosztikai képalkotó vizsgálatok elrendelésekor – a sugárexpozíció csökkentése érdekében – az orvosoknak tartaniuk kell magukat felnőtt betegek esetében az Image Wisely, gyermekek esetében az Image Gently útmutatóhoz, valamint az American College of Radiology (ACR) megfelelő­ségi kritériumaihoz. Ez utóbbiak 193 diagnosztikai képalkotási és interven­ciós radiológiai témát, ezen belül 942 klinikai változatot és több mint 1680 klinikai szituációt ölelnek fel. A cikk a legfontosabb szakmai ajánlásokat tekinti át.

Az endovasculáris terápia és a standard gyógyszeres kezelés azonos eredménnyel jár az arteria basilaris elzáródás okozta stroke-ban.

Egy Fázis II vizsgálat eredményei szerint a humán szöveti kallikrein (KLK1) rekombináns készítménye akut ischaemiás stroke-ban szenvedő betegeknél biztonságos és tolerálható.

Az izomgyengeség oka sokszor nehezen azonosítható. Ha a valódi izomgyengeséget elkülönítettük a fáradtságérzéstől és a fájdalommal összefüggő motoros zavaroktól, neurológiai, reumatológiai, endokrin, genetikai és fertőzéses kórképek, gyógyszer- vagy toxinhatással összefüggő okok jönnek szóba. Időskori tünetegyüttes az esendőség és a harántcsíkolt izmok megfogyatkozása. 

Súlyos COVID-19 betegségben igen sokszor fordul elő thromboemboliás ese­mény. A kórházi felvételkor detektált coagulopathia – emelkedett D-dimer-és fibrinogénszint, megnyúlt protrombinidő, csökkent plazminogénszint, alacsony trombocitaszám – a halálozás egyértelmű prediktora. Nagyon fontos, hogy a kórházi felvételkor thrombosis-kockázat-becslés történ­jen, melynek alapján megfelelő, sokszor a szokásos dózist meghaladó tromboprofilaxis szükséges kis molekulatömegű heparin formájában. A tromboprofilaxist a hazabocsátást követően is ajánlatos folytatni.

Az elülső Willis-kör nagy ágainak elzáródása okozta ischaemiás stroke-ban – amennyiben még nincs nagy kiterjedésű, definitív infarktus – mechanikus thrombectomiával jelentősen javítható az önálló életvezetésre lehetőséget adó túlélés esélye. Bemutatjuk a módszereket, eredményeket, irányelveket és a további fejlődés várható irányait.