In vitro mechanisztikus adatok alapján a nikotintartalmú e-cigaretta aeroszolok lényegesen kisebb citotoxikus és oxidatív stresszt kiváltó hatással bírnak bronchialis hámsejteken, mint a hagyományos cigarettafüst, derül ki egy frissen publikált kutatásból, amely négy forgalomban lévő e-cigaretta folyadék és a referencia-cigaretta (1R6F) részletes toxikológiai összehasonlító elemzését mutatja be. A tesztelt e-folyadékok nyomelem-, mikroműanyag és egyéb szennyezőanyag-koncentrációja pedig a WHO által meghatározott ivóvízhatárértékek alatt voltak. A jelentősen kedvezőbb toxikológiai profil elsősorban az égés során keletkező komponensek hiányára vezethető vissza.

A máj, a vese és az agy szöveteiben is találtak mikroműanyagokat, amelyek a bélrendszerből szívódva vándoroltak más szervekbe.

A szintetikus hidroxiapatit hatóanyag a fluoridhoz hasonló fogvédő hatást mutatott, így a fogkrémekben segítheti a fogak remineralizációját.

Kutatók szerint a korrekciós folyadékokban, festékeltávolítókban, fegyvertisztítókban, aeroszolos tisztítószerekben általánosan használt egyik vegyszer lehet a Parkinson-kór drámai növekedésének egyik kiváltóoka.

Egy tudományos irodalmi áttekintés szerint a fruktóz metabolizmus lehet a magyarázat az Alzheimer-kór kialakulására, és segíthet kezelésében is.

A fogyni vágyóknak tudniuk kell, hogy az édesített üdítőitalok és az alkoholos termékek sok cukrot, és sok kalóriát tartalmaznak.

Hazánkban a bejelentett zoonózisok száma enyhén csökkenő trendet mu­tat, ennek ellenére jelentős gazdasági, társadalmi és közegészségügyi ter­het jelentenek. Az újonnan felbukkanó fertőzések többsége is zoonotikus eredetű (pl. COVID-19, majomhimlő).

A földrészekre kiterjedő pandémiák jelentősen befolyásolták a történelem menetét. Uralkodók halála, és hadseregek pusztulása, a gazdaság szétesése a következmény. A kórokozók folyamatos változása, a fogékony populáció számának növekedése miatt a pandémiákra a jövőben is számíthatunk. Tehát nem az a kérdés, hogy lesznek-e világjárványok. A kérdés az, hogyan tudjuk kezelni, tudunk-e tanulni a tapasztalatokból, azt tudjuk-e helyesen használni. A „One Health” – „Egy egészség” koncepció segíthet ebben.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.