A műtét előtti multiparametrikus MRI (mpMRI) alkalmazása 45 nappal csökkentette a helyes kezelésig eltelt időt az izominvazív hólyagrákban szenvedő betegek esetében.

A húgyhólyagrák a húgyutakat érintő leggyakoribb rosszindulatú urológiai megbetegedés. A daganat mélységi terjedése alapján két nagy csoportra osztható. A nem izominvazív és az izominvazív hólyagrák biológiai viselkedése, progressziós hajlama és a betegek gyógyulási esélye alapján olyan nagy különbséget mutat, hogy érdemes a két csoportról külön értekezni. A nem izominvazív hólyagrákok kezelését hagyományosan elsősorban az urológusok végzik, de a legújabb eredmények alapján a magas rizikójú eseteknél a klinikai onkológusoknak nagyobb szerep juthat. A jelen tanulmányban a nem izominvazív hólyagrák sebészi és gyógyszeres kezelési lehetőségeit összegezzük.

Az FDA 2019. április 12-én engedélyezte az áttétes húgyhólyagrák kezelésére szolgáló Balversa (erdafitinib) készítményt.

Az áttétes hólyagrák hatásos második vonalbeli terápiája évtizedek óta várat magára. A programozott sejthalál-1/ligand-1 (PD-1/PD-L1) gátlókkal végzett immunterápia áttörést jelent az áttétes uroteliális karcinómában szenvedő betegek számára is. Az anti-PD-1/PD-L1 monoklonális antitestek hatásosságát és biztonságosságát tesztelő klinikai vizsgálatok lefedik az uroteliális karcinóma kórlefolyásának minden szakaszát. Az anti-PD-L1 an­titest atezolizumab volt az első immunellenőrzőpont-inhibitor, amelynek használatát az FDA 2016 májusában engedélyezte metasztatikus uroteliális karcinómában.

Kuhn először a The Structure of Scientific Revolutions (A tudományos forradalmak szerkezete) című könyvében írta le a paradigmaváltást. A fizikus és filozófus Kuhn megfigyelte,hogy az előzmény nélküli, új tudományos modellek, amelyek jobban magyarázzák a tudományos jelenségeket, természetes módon egyre több tudóst vonzanak. A paradigmatikus változás folyamata, amit ma paradigmaváltásnak nevezünk, jelentős és vitathatatlan tények felfedezésének eredménye, amelyek a korábbi modellel nem voltak magyarázhatók. Az „áttért” tudósok hamar létrehoztak egy új „normál tudományt”, és együttes tevékenységüket paradigmának nevezték, mely fogalom a tudományos érdeklődés új rendjét öleli fel, amely „a tudományos közösség által megosztott hiedelmekből, értékekből és eljárásokból áll”. Az egyik paradigma elfogadása gyakran egy másik elvetését jelentette, ami hozzájárult a tudományos felfedezés forradalmához. Meglepő módon néha a legközelebb állók ismerték fel utoljára, hogy váltás következett be.

Úgy véljük, hogy manapság a Kuhn-féle paradigmaváltás annyiban érvényes az izmot infiltráló húgyhólyagrákra, hogy az önmagában alkalmazott műtétet követő halálozási arány túlságosan nagy, és szisztémás megközelítésre van szükség. A Medical Research Council (MRC) és a European Organisationfor the Treatment and Cure of Cancer (EORTC) véletlen besorolásos vizsgálatának régóta várt végső eredményei szerint a cisplatin alapú neoadjuváns kemoterápia az önmagában alkalmazott sugárterápiához vagy cystectomiához képest javította az izominvazív húgyhólyagrákban szenvedő betegek túlélését. A 976 beteg átlagosan 8 éves követése után a kombinált szisztémás és lokális kezelés 6%-kal növelte a 10 éves teljes abszolút túlélést, ugyanakkor 16%-kal csökkentette a hólyagrák relatív halálozási kockázatát. A cystectomiával kezelt betegek esetében a neoadjuváns cisplatin + methotrexat + vinblastin (CMV) kombináció 26%-kal csökkentette a relatív halálozási kockázatot (kockázati arány [HR, hazard ratio], 0,74; p = 0,022) az önmagában alkalmazott műtéthez képest.