A légzőizomtréning (IMT) klinikailag releváns mértékben képes javítani mind a radioaeroszol-depozíciót, mind a tüdőperfúziót poszt-Covid–19- szindrómás betegeknél. Klinikai vizsgálati eredmények alátámasztják az IMT pulmonológiai rehabilitációba integrálásának fontosságát az inhalált hatóanyagok depozíciójának javítása és a perfúzió növelése céljából.

Az új modell a jelenlegi módszereknél sokkal korábban képes jelezni, ha intenzifikálni kell a kezelést prosztatarákos betegeknél.

A foszforilált tau217 vérben található mennyisége csaknem 20%-kal növelte a diagnosztikai pontosságot egy spanyol vizsgálat szerint.

Cél: A kromofób vesesejtes karcinóma (chRCC) morfológiailag egy heterogén tumortípus, és ennek egyik ritka formája a pigmentált mikrocisztikus kromofób karcinóma.

Módszerek: Dolgozatunkban egy 68 éves férfi esetét mutatjuk be, akinél a képalkotó vizsgálatok egy 32 mm-es vesedaga­natot írtak le.

Eredmények: A tumor eltávolításra került, és a patológiai feldolgozás során egy szokatlan morfológiájú, eozinofil sej­tekből felépülő cisztikus daganatot vizsgáltunk. A ciszták lumenében barna pigment, valamint bevérzés volt jelen. Immunmorfológiailag a daganatban diffúz CD117-, PAX8- és E-kadherin-expresszió mellett fokális CK7- és CD10-pozi­tivitást észleltünk. A GATA3-, MelanA-, HMB45-, katepszin K-, CK20-, kromogranin A- és szinaptofizin-reakciók negatív eredményt adtak. Kettős jelölésű HER2/cen17 kromogén in situ hibridizációval 17-es kromoszóma monoszómiát ki­mutatni nem tudtunk. A beteg az operáció után felépült és jelenleg onkológiai gondozás alatt áll.

Következtetések: Legjobb tudomásunk szerint esetünk az első, dokumentáltan Magyarországon diagnosztizált pig­mentált mikrocisztikus kromofób karcinóma. A dolgozat célja elsősorban a figyelemfelkeltés, továbbá munkánk során áttekintjük a chRCC morfológiai altípusait és a differenciál­diagnosztikai entitásokat.

Magy Onkol 70:69-73, 2026

Kínai kutatók szerint alapvetően alakíthatja át az emlőrák kezelési protokollját az MRD alapú utánkövetés elterjedése.

A lokálisan előrehaladott vagy áttétes uroteliális karcinóma kezelé­se első vonalban évtizedek óta platinaalapú kemoterápiával történik, mérsékelt eredményességgel. Fázis 3 vizsgálati eredmények szerint az enfortumab vedotin, egy nektin-4-ellenes antitest-gyógyszer konjugátum a pembrolizumabbal kombinálva jelentősen (majdnem kétszer) hosszabb progressziómentes túléléssel és össztúléléssel, valamint kedvezőbb válasz­aránnyal jár, mint a hagyományos kemoterápia, mellékhatásprofilja pedig a korábbi vizsgálatok eredményeinek megfelelőnek bizonyult.

Az endokrin diszruptorok révén megzavarják a hormonrendszer működését az ultra-feldolgozott élelmiszerek, ami növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

Ureteroszkópia egy multicentrikus vizsgálatban biztonságosnak és hatékonynak bizonyult  időskorúak kőbetegségének kezelésére.

A 2-es fázisú ICARUS-BREAST01 klinikai vizsgálat a HER3-DXd jelentős hatékonyságát és kezelhető biztonsági profilját mutatja a HR+HER2– em­lőrákos betegeknél, ami optimális jelöltté teszi a későbbi, nagyobb elem­számú vizsgálatokhoz. A vizsgálat céljai között szerepelt a kezelésre adott válasz potenciális biomarkereinek azonosítása, egyben betekintést nyújtani a HER3-DXd egyéb feltételezett hatásmechanizmusaiba is.

Cél: Az immunellenőrzőpont-gátlók (immune checkpoint inhibitor, ICI) által indukált, ritka, de súlyos kardiális mel­lékhatások közül elsősorban az immunmediált miokarditisz klinikai megjelenésének, diagnosztikájának és terápiájának összefoglalása, valamint egy esetünk bemutatása.

Módszerek: A szakirodalom áttekintése és a klinikai ta­pasztalatok alapján ismertetjük az ICI-indukált miokarditisz patofiziológiáját, diagnosztikai lépéseit, valamint a kezelési lehetőségeket.

Eredmények: A miokarditisz mortalitása magas, diagnózisa nehéz, mivel a tünetek nem specifikusak, és a laboratóriumi, képalkotó, illetve invazív vizsgálatok szenzitivitása eltérő. A korai diagnózisfelállítást követően a nagy dózisú szteroid­terápia jelentősen javíthatja a túlélést.

Következtetések: Az ICI-kezelések terjedésével párhuzamo­san a súlyos kardiotoxikus mellékhatások felismerése és kezelése multidiszciplináris megközelítést és gyors beavat­kozást igényel. További prospektív vizsgálatok szükségesek egységes terápiás irányelvek kialakításához.

Magy Onkol 69:514-518, 2025