Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

A csontritkulás a leggyakoribb csontanyagcsere-betegség, melyet a csont ásványianyag-tartalmának megfogyatkozása, a mikroarchitektúra káro­sodása, következményes fokozott csonttörékenység jellemez. Hátterében a remodelling károsodása (csontbontás és csontépítés aránya), fokozott csontbontás áll. Nemcsak a csont mennyisége, hanem a minősége is csök­ken, ezért kis erőbehatásra is törnek a csontok.

A rákbetegségek primer prevenciója hosszú évtizedek óta kutatások tárgyát képezi. Ma már számos evidencia támasztja alá azt a tényt, hogy az élet­módbeli tényezők fontos szerepet töltenek be a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A megelőzés fontos eleme az egészséges életmód követése, az egészséges étrend betartása, az élethosszig megőrzött normális testsúly és a rendszeresen végzett fizikai aktivitás, mert ezekkel bizonyos daganat­típusok kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Az American Cancer Society 2020-ban új szakmai ajánlást adott ki erre a kérdéskörre. A cikk ennek figyelembevételével mutatja be a rák primer prevenciójának lehetőségeit, koncentrálva az étrend és a fizikai aktivitás hatására.

A glükokortikoidok széles körben alkalmazott gyulladáscsökkentő ké­szítmények, számos mellékhatásuk közé tartozik a csontokra kifejtett katabolikus hatás. 

Az osteoporosis talaján kialakuló csonttörések primer prevenciója során, már újszülöttkortól kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő D-vitamin-és kalciumellátottságra. 

A kalciumhiány, a kalciumpótlás szükségességének megítélése sokat válto­zott az elmúlt években. Ebben a cikkben a kalciumhiány kockázatait, a kal­ciumpótlás irányelveit foglaljuk össze. Emellett beszámolunk a legutóbbi hazai kalciumfelmérés eredményeiről is.

Az elsősorban az élelmiszer-adalékanyagok kiterjedt alkalmazása miatt jelentősen megnőtt foszforbevitel nemcsak a vesebetegeknek káros, hanem az egészséges populációban is növeli a szív-ér rendszeri betegségek és a cu­korbetegség kockázatát. A legkönnyebben megvalósítható és legolcsóbb foszforbevitelt csökkentő eljárás az állati fehérjék, elsősorban a húsok, hentesáruk, tejtermékek fogyasztásának csökkentése. A legnagyobb ered­ményt az élelmiszer-adalékokat tartalmazó ételek – vagyis a feldolgozott, félkész és gyorsételek – mellőzésével, a helyben termő, friss alapanyagokból otthon elkészített ételek előtérbe állításával tudjuk elérni.

A D-vitamin alapvető szerepet játszik a kalcium- és foszfátanyagcse­re homeosztázisának fenntartásában; mint szteroidhormon részt vesz a nonszkeletális rendszerek és a sejtanyagcsere szabályozásában. A D-vita­min-hiány világszerte észlelhető egészségügyi probléma. A Zala Megyei Szent Rafael Kórház Geriátria Centrumában történt felmérés alapján a geriátriai betegek között előforduló D-vitamin-hiány gyakori (>92%), és az esetek több mint 80%-a a klinikai tünetek tartományában van. A kapott adatok megerő­sítik, hogy a D-vitamin-hiány az időskorú betegek körében jelentős, a kezelés szükségességének felismerése orvosi kérdésnek tekintendő.

Adolf Windaus 1928-ban fedezte fel a D₃-vitamint, amiért Nobel-díjat is kapott. Ma, 89 évvel később sincs még egyértelmű protokollja a D₃-vita­min-pótlásnak. Mekkora a napi adag? A napi adagolás a jó, vagy a ritkább, nagyobb adagokkal való szupplementáció is az? Még a normális D₃-vitamin-szint sem egyértelmű, sőt a D₃-vitamin-szintet meghatározó metodikák sem meggyőzőek. Mi több, sokan pszeudokórképnek tarják a D₃-vitamin-hiány pándémiáját. Számomra úgy tűnik, két dolgot kell elkülöníteni egymástól: a csont- és izomrendszeri hatásokat, illetve az extraszkeletális előnyöket. Mindkettő más-más D₃-vitamin-szint elérésétől várható, és ezért más-más pótlást is igényel. Itt most a csont- és izomrendszerről lesz szó, és az e te­kintetben leginkább érintett idős populációról.

Egy nemrég publikált kínai tanulmány szerint azoknak, akik rendszeresen, nagyobb mennyiségű tejterméket fogyasztanak, kevésbé kell tartaniuk az elhízástól.