Kalcium és vastagbélrák kockázat

A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb rákos megbetegedés világszerte. Az előfordulási arányok jelentősen eltérnek, a magas jövedelmű országokban magasabbak. A kockázat nő azoknál az egyéneknél, akik az alacsony előfordulási gyakoriságú területekről a magas előfordulási gyakoriságú területekre költöznek, ami arra utal, hogy az életmód és a környezeti tényezők jelentősen hozzájárulnak a betegség kialakulásához.

Míg az alkohol és a feldolgozott húskészítmények bizonyítottan rákkeltőek, a vörös húsok pedig valószínűleg rákkeltőnek minősülnek, nincs egyetértés az egyéb étrendi tényezők és a vastagbélrák kockázata közötti összefüggéseket illetően. Ez a bizonytalanság legalábbis részben annak tudható be, hogy viszonylag kevés olyan vizsgálat van, amely minden élelmiszerfajtára vonatkozóan átfogó eredményeket ad, valamint az étrendi mérési hibák és/vagy a kis mintanagyságok miatt.

E hiányosságok kiküszöbölése érdekében Keren Papier (University of Oxford, Oxford9 és munkatársai 2001-től átlagosan 16,6 éven keresztül követték nyomon 97 étrendi tényező bevitelét 542 778 nő esetében. Ez idő alatt 12 251 résztvevőnél alakult ki vastagbélrák. A nők részletes étrendi kérdőíveket töltöttek ki a vizsgálat kezdetén, 7%-uk pedig legalább egy későbbi 24 órás online étrendi felmérésben vett részt. A vastagbélrákkal diagnosztizált nők általában idősebbek, nagyobb valószínűséggel fordult elő családjukban vastagbélrák, és a többi résztvevőhöz képest több egészségkárosító magatartást tanúsítottak.

A kalciumbevitel mutatta a legerősebb védhatást

A vastagbélrák relatív kockázatát (RR) mind a 97 étrendi tényező bevitelére kiszámították, és 17 esetében találtak szignifikáns összefüggést. A kalciumbevitel mutatta a legerősebb védőhatást, mivel minden további napi 300 mg - ami egy nagy pohár tejnek felel meg - 17%-kal alacsonyabb RR-rel járt együtt.

Hat, a kalciumbevitellel összefüggő tényező - tejtej, joghurt, riboflavin, magnézium, foszfor és káliumbevitel - szintén fordított összefüggést mutatott a vastagbélrák kockázatával. Gyengébb védőhatást észleltek a reggeli gabonafélék, a gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a szénhidrátok, a rostok, az összes cukor, a folsav és a C-vitamin esetében. A kutatócsoport azonban megjegyezte, hogy ezek a fordított összefüggések más életmódbeli vagy egyéb étrendi tényezőkből származó maradék zavaró hatásokat tükrözhetnek. A kalcium védő szerepe független volt a tejtermékek fogyasztástól. A Nature Communications című szaklapban közzétett tanulmány  arra a következtetésre jutott, hogy bár „a tejtermékek segítenek a vastagbélrák elleni védelemben”, ez a védelem „nagyrészt vagy teljes egészében a kalciumnak köszönhető”.

Az alkohol és a feldolgozott húsok bizonyítottan kockázatnövelők

A várakozásoknak megfelelően az alkoholfogyasztás növelte a vastagbél kockázatát, minden további napi 20 gramm - ami egy nagy pohár bornak felel meg - 15%-os RR-növekedéssel járt. A vörös és feldolgozott húsok kombinált kategóriájával kapcsolatban gyengébb összefüggéseket tapasztaltak, ahol minden további napi 30 gramm a vastagbélrák 8%-kal megnövekedett RR-értékével járt együtt. Ezt az összefüggést az étrend és az életmódbeli tényezők minimálisan befolyásolták.

Az egyik elmélet szerint a kalcium a bélben lévő szabad epesavakhoz kötődhet, megakadályozva ezzel a szabad epesavaknak a bélnyálkahártyára gyakorolt káros hatásait. A tej laktóztartalma azonban a vastagbél mikroflórájára is hatással van, ami viszont befolyásolhatja a kockázatot.

Az eredmények általánosíthatóságát azonban korlátozzák a megfigyeléses vizsgálatokban rejlő torzítások, amelyek gyakran felnagyítják a becsült összefüggéseket a kontrollált kísérletekhez képest.  Az eredmények értelmezésekor óvatosság szükséges, mivel az ok-okozati összefüggés megállapításához szilárdabb kutatásokra, például randomizált, kontrollált vizsgálatokra lenne szükség.

A tanulmányt a Cancer Research UK (CRUK) finanszírozta.

Forrás:

Papier, K., Bradbury, K.E., Balkwill, A. et al. Diet-wide analyses for risk of colorectal cancer: prospective study of 12,251 incident cases among 542,778 women in the UK. Nat Commun 16, 375 (2025). https://doi.org/10.1038/s41467-024-55219-5