Új célzott immunterápia vastagbélrák kezelésére

A Science Immunology folyóiratban október 6-án jelent meg a Melbourne központú Olivia Newton-John Cancer Research Institute kutatóinak közleménye, amelyben egy új, vastagbélrák elleni terápia alapelveit ismertették. 

A híres musical, a Pomádé (Grease) énekes-színésznője maga is túlélt egy rákos betegséget (emlőrákot), és ezt követően alapította meg a kutatóközpontot szülővárosában, az éppen bezárni készülő Ludwig Research Center helyén. A mostani felfedezés jelentőségét alátámasztja, hogy Ausztráliában évente több mint 15 ezer esetben diagnosztizálnak bélrákot, így a kontinensnyi országban ez a második vezető rákos halálok. További probléma, hogy a diagnosztizáltak közül több mint 1700, azaz nagyjából minden tizedik beteg fiatal, 50 év alatti ausztrál, és ez az arány egyre nő. Sürgősen szükség lenne hatékonyabb kezelések felfedezésére és a bélrákszűrés javítására, különösen a fiatal, 25-49 éves korban) jelentkező bélrák esetében, már csak azért is, mert ismeretlen okból az 1990 után született ausztráloknál kétszer nagyobb a bélrák kialakulásának kockázata, mint az 1950-1990 között születetteknél. Ráadásul ezeknél a fiatalabb betegeknél gyakoribb a rosszabb kimenetel, mivel náluk a betegséget fiatal koruk ellenére már jellemzően késői stádiumban diagnosztizálják. Az immunterápiás eljárások a jelenkor legígéretesebb új kezelései, amelyek során az immunsejtek azon képességét fokozzák, hogy felismerjék és eltávolítsák a rákos sejteket. Azonban a bélrákos betegek kevesebb mint 10%-a reagál a jelenlegi immunterápiás beavatkozásokra.

Az Olivia Newton-John Cancer Research Institute vezető kutatója, Dr. Lisa Mielke így magyarázta a mostani felfedezés lényegét:

“Felfedeztük, hogy a vastagbélben található immunsejtek egy alcsoportja - az intraepithelialis T-limfociták közé tartozó gamma delta T-sejtek, azaz γδ T-IEL-ek - döntő fontosságúak a bélrák megelőzésében, mivel a béltraktusban az első vonalbeli védelmet jelentik. Az teszi ezeket az immunsejteket rendkívülivé, hogy egyrészt folyamatosan járőröznek és védik a bélben található hámsejteket, igazi harcosokként lépnek fel a potenciális daganatos fenyegetésekkel szemben. Amikor bélrákos betegek szövetmintáit elemeztük, azt találtuk, hogy amikor több gamma delta T-sejt volt jelen a daganatokban, a betegség általában jobb kimenetelű volt és a túlélés is kedvezőbb arányt mutatott. Felfedeztük, hogy a TCF-1 (T-sejt transzkripciós faktor-1) nevű molekula magasabb koncentrációja esetén a gamma delta T-sejtek aktivitása csökken, mivel a TCF-1 expressziója elnyomja a természetes immunválaszt. Amikor preklinikai modellek segítségével deléciót végeztünk, és töröltük a TCF-1-et a gamma delta T-sejtekben, ez alapvetően megváltoztatta ezen immunsejtek viselkedését, és a bélrákos daganatok méretének figyelemre méltó csökkenését tapasztaltuk. Kutatásunk új utat nyit a bélrákos betegek hatékonyabb kezelésére szolgáló célzott, kombinált immunterápiák kifejlesztéséhez.”

Ez a felfedezés új lehetőségeket nyithat a bélmikrobiom és immunsejtek kölcsönhatásának megértésében is, ami új stratégiák kifejlesztéséhez vezethet a bélrák kockázatának csökkentése és a bélrák hatékonyabb szűrése érdekében.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Research breakthrough sparks new hope for bowel cancer patients

TCF-1 limits intraepithelial lymphocyte antitumor immunity in colorectal carcinoma

Irodalmi hivatkozás:

Marina Yakou et al, TCF-1 limits intraepithelial lymphocyte anti-tumor immunity in colorectal carcinoma, Science Immunology (2023). DOI: 10.1126/sciimmunol.adf2163. www.science.org/doi/10.1126/sciimmunol.adf2163