Az NFR2 gén CRISPR-technológiával történő kiiktatása ismét érzékennyé teheti a tumorokat a karboplatin és paklitaxel kezelésekre.

A KEYMAKER klinikai vizsgálat eredményei szerint a pembrolizumab-belzutifan-lenvatinib hármas kombináció ígéretes daganatellenes aktivitást mutatott.

Jelentős protektív hatással rendelkezik a nikotinamid a nem-melanoma típusú bőrrákok kialakulásával és kiújulásával szemben.

A bőrtumorok a leggyakrabban diagnosztizált rosszindula­tú daganatok világszerte, azonban az előrehaladott esetek hatékony kezelése csak a közelmúltban vált elérhetővé. Az elmúlt évtizedben bevezetett immunellenőrzőpont-gátlók (immune checkpoint inhibitors, ICIs), amelyek a CTLA-4- et, a PD-1-et, a PD-L1-et és újabban a LAG-3-at célozzák, forradalmasították az előrehaladott bőrdaganatok kezelési stratégiáit és jelentősen javították a túlélést. Összefogla­lónkban az immunterápia jelenlegi lehetőségeit, valamint a jövőbeli irányokat mutatjuk be malignus melanóma, kután laphámkarcinóma, bazálsejtes karcinóma és Merkel-sejtes karcinóma kezelésében, a hatásmechanizmus rövid ismer­tetése mellett. Magy Onkol 69:435-440, 2025

Cél: Az urológiai daganatok (uroteliális karcinóma – UC, vesesejtes karcinóma – RCC, prosztatarák – PCa, csírasejtes heredaganatok – TGCT) immunterápiás (IO) fejlődésének át­tekintése, fókuszálva a legújabb vizsgálatokra, kombinációs stratégiákra és a 2025-ös irányelvek üzeneteire.

Módszerek: A 2024–2025-ben publikált randomizált, fázis II–III-as vizsgálatok, nemzetközi irányelvek és biomarker-ve­zérelt megközelítések áttekintése.

Eredmények: UC-ben az enfortumab vedotin+pembrolizumab kombináció áttörést hozott, új elsővonalbeli standarddá vált, míg a fenntartó és adjuváns immunterápiák is megerősödtek. RCC-ben IO–TKI és IO–IO kombinációk hosszú távú túlélési előnyt mutatnak, az IO utáni IO stratégia azonban kérdésesnek bizonyult. PCa-ban az immunterápia hatékonysága főként bi­omarker-vezérelt alcsoportokra (MSI-H/dMMR) korlátozódik, míg TGCT-ben a ciszplatinalapú kezelés maradt standard, az IO-k szerepe további vizsgálatokban kerül értékelésre.

Következtetések: Az immunterápia 2025-re az UC és RCC terápiás bázisává vált, metasztatikus és kuratív kezelések­ben is. PCa és TGCT esetén az immunterápiás lehetőségek kísérleti fázisban maradtak, de a kutatás intenzíven zajlik új kombinációkkal és biomarker-vezérelt stratégiákkal.

Magy Onkol 69:461-470, 2025

Az immunellenőrzőpont-gátlók megjelenése jelentős áttö­rést hozott a szolid tumorok kezelésében, különösen a nem kissejtes tüdőrák, a melanóma, a vesesejtes karcinóma és a húgyhólyagdaganat terápiájában. E szerek alkalmazása azonban új típusú mellékhatásprofil megjelenésével járt együtt, melyek közül kiemelkedő jelentőségűek a pulmonális szövődmények. A leggyakoribb és legsúlyosabb ilyen szövőd­mény az immunterápia indukálta pneumonitisz, mely potenciálisan életet veszélyeztető állapot. A klinikai tünetek gyakran nem specifikusak, és más légúti vagy infekciós kórképeket utánozhatnak, ami diagnosztikai kihívást jelent a mindennapi gyakorlatban. A gyors felismerés, a differenciáldiagnosztika és a megfelelő kezelés elengedhetetlen a terápia folytatható­sága és a beteg biztonsága szempontjából. A jelen közlemény célja a pulmonális immunkapcsolt mellékhatások részletes ismertetése, klinikai és radiológiai jellemzőinek bemutatása, valamint az aktuális kezelési ajánlások áttekintése.

Magy Onkol 69:509-513, 2025

A glükóz és a fruktóz keveréke, vagyis a cukros üdítők fogyasztása olyan biokémiai útvonalat aktivál, amely hozzájárul a késői stádiumú kolorektális karcinóma áttétképződéséhez.

A bőr rosszindulatú daganatainak elő­fordulási aránya folyamatosan növekszik a fokozott UV-sugárzás és a társadalom el­öregedése miatt. A bazálsejtes karcinóma (bazalióma) a leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat, mely az esetek nagy részében műtéti eltávolítással vagy sugárkezeléssel gyógyítható. 

Egy új gyógyszerjelölt tumorellenes hatásúvá képes változtatni a daganat környezetében található regulátor T-sejteket.