A WHO szakértői által készített szisztematikus áttekintés szerint nem bizonyítható összefüggés a mobilhasználat és az agydaganatok kialakulásának kockázata között.

A komputertomográfia hosszú múlttal rendelkező képalkotó eljárás, amely a folyamatos technikai-technológiai fejlesztések eredményeként a klinikai gyakorlat fontos részévé vált. A vizsgálat gyorsan kivitelezhető, a képmi­nőség kiemelkedő, a széles körű klinikai alkalmazások, a maximális fel­használó- és betegbarát ergonómia hozzájárult ahhoz, hogy az elvégzett CT-vizsgálatok száma minden korcsoportban folyamatosan emelkedett, s az ebből adódó orvosi sugárterhelés is növekedett. A gyártók az utóbbi évtizedben egyedülálló dóziscsökkentő megoldásokat kínálnak, az állandó folyamatos innováció ezen célok érdekében történik.

Egy Egyesült Királyságbeli vizsgálat szerint a mobil telefonok használata és az agydaganatok között nincs összefüggés még a mobilok 10 évnél hosszabb ideje történő használata esetén sem.

Egy új meta-analízis kapcsán ismét felmerült, hogy a népszerű vérnyomáscsökkentő szerek, az angiotenzin-receptor bénítók (ARB-k) esetleg emelik a daganatos megbetegedések kockázatát.

A petefészek leggyakoribb rosszindulatú daganataként számon tartott high grade serosus carcinoma (HGSC) kialakulásának háttere az elmúlt években hisztomolekuláris vizsgálatoknak köszönhetően egyre inkább tisztázódni látszik. A rákmegelőző szövettani és molekuláris jellegzetességek behatóbb megismerése nyomán egyre korábbi stádiumban tudjuk diagnosztizálni az igen agresszív lefolyású betegséget. Pontos molekuláris mechanizmusok megismerésével egyre több lehetőségünk adódik a nőgyógyászati gyakor­lat optimalizálására. A közlemény összefoglalja a HGSC kialakulásának ma elfogadott elméletét, diagnosztikai és terápiás javallatait és a potenciális molekuláris célpontokat.

Az összefoglaló tanulmány a Helicobacter pylori (HP-) fertőzést evolúciós látószögből mutatja be, és megkérdőjelezi a fertőzéssel kapcsolatos eddi­gi ismeretek, klinikai összefüggések egyetemességét. Felsorakoztatja az egyes populációkban látott eltérő epidemiológiai és klinikai lefolyással kapcsolatos ismereteket, és a HP-fertőzés lehetséges kedvező aspektusait is bemutatja. Olvashatunk a krónikus gyulladások daganatkeltő ha­tásairól, részleteiben a gastritis és a gyomorrák kapcsolatáról, valamint az intestinalis metaplasia klinikai összefüggéseiről is.

Egyes COVID-19 elleni vakcinák kapcsán beszédtéma lett az adenovírusok vektorként való – a sejtbe genetikai információt juttató – használata. Ez a technológia azonban nem új, évtizedek óta használják kiterjedten, többek között idegrendszeri folyamatok, lehetséges terápiák kutatására is.

Gyógyszerészek szerint számos fényvédő készítmény magas koncentrációban tartalmaz karcinogén anyagot.

A rákbetegségek primer prevenciója hosszú évtizedek óta kutatások tárgyát képezi. Ma már számos evidencia támasztja alá azt a tényt, hogy az élet­módbeli tényezők fontos szerepet töltenek be a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A megelőzés fontos eleme az egészséges életmód követése, az egészséges étrend betartása, az élethosszig megőrzött normális testsúly és a rendszeresen végzett fizikai aktivitás, mert ezekkel bizonyos daganat­típusok kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Az American Cancer Society 2020-ban új szakmai ajánlást adott ki erre a kérdéskörre. A cikk ennek figyelembevételével mutatja be a rák primer prevenciójának lehetőségeit, koncentrálva az étrend és a fizikai aktivitás hatására.

A nagy áttörést a membranosus nephropathia patogenezisének megis­merésében a 2009-ben felfedezett foszfolipáz A2 receptor (PLA2R) mint antigén jelentette. Míg hosszú ideig csupán ezt az antigént ismertük, addig is sejteni lehetett, hogy más antigének is szerepet játszhatnak a betegség ki­alakulásában. 2014-ben a thrombospondin type-1 domain-containing 7A-t (THSD7A), míg 2019-ben a neural epidermal growth factor-like 1 proteint (NELL-1) és az exostosin 1,2-t (EXT1, EXT2) azonosították új antigénként.