A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) gyakori, krónikus emésztő­rendszeri kórkép, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, és egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent. A típusos és atípusos tünetekkel járó GERD-nek különböző klinikai megjelenési formái létez­nek, és olyan szövődményekkel járhat, mint az erozív oesophagitis vagy a Barrett-nyelőcső. A közlemény átfogó képet nyújt a GERD etiológiájáról, kockázati tényezőiről és patofiziológiájáról, valamint bemutatja a diag­nosztikai nehézségeket és a kezelési lehetőségeket.

Cél: Az immunellenőrzőpont-gátlók (immune checkpoint inhibitor, ICI) által indukált, ritka, de súlyos kardiális mel­lékhatások közül elsősorban az immunmediált miokarditisz klinikai megjelenésének, diagnosztikájának és terápiájának összefoglalása, valamint egy esetünk bemutatása.

Módszerek: A szakirodalom áttekintése és a klinikai ta­pasztalatok alapján ismertetjük az ICI-indukált miokarditisz patofiziológiáját, diagnosztikai lépéseit, valamint a kezelési lehetőségeket.

Eredmények: A miokarditisz mortalitása magas, diagnózisa nehéz, mivel a tünetek nem specifikusak, és a laboratóriumi, képalkotó, illetve invazív vizsgálatok szenzitivitása eltérő. A korai diagnózisfelállítást követően a nagy dózisú szteroid­terápia jelentősen javíthatja a túlélést.

Következtetések: Az ICI-kezelések terjedésével párhuzamo­san a súlyos kardiotoxikus mellékhatások felismerése és kezelése multidiszciplináris megközelítést és gyors beavat­kozást igényel. További prospektív vizsgálatok szükségesek egységes terápiás irányelvek kialakításához.

Magy Onkol 69:514-518, 2025

Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a rákbetegség szinkron terjedése fel­veti ezen népbetegségek metabolikus és genetikai összefüggéseit, amelyek igazolása elősegítheti a közös terápiás támadáspontok felismerését, és metabolikusan-molekulárisan összehangolt, személyre szabott, kombinált kezelések tervezését.

Az alapellátásban jelenleg használt kognitív teszteknél lényegesen ponto­sabb diagnózist kínál egy 15 percnél rövidebb idő alatt elvégezhető digitális megoldás, a BioCog, amely vérteszttel kombinálva 90% körüli pontossággal képes kimutatni a biomarkerekkel igazolható Alzheimer-kórt.

A sugárterápiás szakértői bizottság a IV. Emlőrák Konszenzus Konferencián (2020) elfogadott sugárterápiás irányelveket az azóta megjelent új tudományos bizonyítékok alapján vizsgálta felül és frissítette. A maradék emlő sugárkezelése in situ duktális karcinóma (St. 0) esetén ajánlott, mivel a besugárzás 50–60%-kal csökkenti a helyi daganatkiújulás kockázatát. Korai invazív (St. I-II) emlőrákban az emlőmegtartó műtét és sugárkezelés továbbra is a masztektómia alternatívája, de idősebb (≥70 év) betegeknél, I. stádium és hormonrecep­tor-pozitív daganat esetén az egyedüli hormonterápia mellett a sugárkezelés elhagyása mérlegelhető kezelési alternatíva. A hipofrakcionált (15×2,67 Gy) és az ultra-hipofrakcionált (5×5,2 Gy) teljesemlő-besugárzás és válogatott esetekben a gyorsított részleges emlőbesugárzás egyenértékű alterna­tívája a hagyományos 5 hetes teljesemlő-sugárkezelésnek. Masztektómia után, 1–3 vagy ≥4 hónalji nyirokcsomóáttét esetén a besugárzás jelentősen csökkenti a lokoregionális recidíva kockázatát és a teljes túlélést is javítja. Egy-két pozitív őrszemnyirokcsomó esetén a komplettáló hónalji disszek­ciót az ACOSOG Z0011 vizsgálat kritériumainak megfelelő esetekben helyettesítheti az axilláris régió besugárzása. Neoadjuváns szisztémás kezelés és emlőmegtartó műtét után a maradék emlő sugárkezelése minden esetben indokolt, míg masztektómia után a mellkasfal sugárkezelése a kezelés előtti IIB–IV. stádium, illetve lokoregionális radioterápia ypN1- 2-3 státusz esetén szükséges.

Magy Onkol 69:297-311, 2025

Egy gyakran felírt émelygéscsökkentő hatóanyag javította az emlőrák kezelési eredményeit egy nagy elemszámú betegcsoporton végzett vizsgálatban.

A benzodiazepinek hosszú távú használata után az adag csökkentése vagy a gyógyszer hirtelen abbahagyása elvonási tüneteket eredményezhet.

Csaknem 2900 korábbi tanulmány alapján készült el az uveitisz diagnosztikájának és terápiájának új protokollja.

A familiáris hiperkoleszterinémia korai felismerésére ajánlott a lipidprofil
azoknál a 9 évesnél idősebbeknél, akiknek elsőfokú rokona korai ASCVDepizódot
szenvedett el, vagy 190 mg/dl-nél magasabb LDL-koleszterin-szint
miatt kezelésben részesül.

A JAK-gátló kezelés sikertelensége mielofibrózisban kedvezőtlen prognózissal jár, melyre az arra alkalmas betegeknél elvégzett allogén hemopoetikus őssejttranszplantáció jelenthet megoldást. A transzplantáció sikerességét azonban jelentősen befolyásolja a lépméret, így a beavatkozást megelőzően gyakran splenectomia válik szükségessé. Az újabb JAK-gátlók, mint a fedratinib áthidaló, „bridging” kezelésként a – gyakran súlyos szövődményekkel járó – splenectomia kedvező alternatívái lehetnek..

Bone Marrow Transplantation, 2024. november