Nem csupán a dohányosoknak, hanem a passzív dohányosoknak is több anesztetikumra van szükségük a műtétek során.

Valós körülmények között vizsgálva a hagyományos vagy az e-cigaretta okozta nikotinterhelést, azt tapasztalták, hogy az e cigarettázókkal közös lakásban élők is ki vannak téve a nikotin károsító hatásának, igaz, sokkal kevésbé, mint a valódi cigarettát szívók családtagjai. 

Egy keresztmetszeti tanulmány szerint mind a mangántöbblet, mind pedig a mangánhiány káros hatással lehet a gyermekek figyelmére, észlelésére, viselkedésére valamint tanulmányi teljesítményére.

Főbb tézisek: A dohányfüst valószínűleg a mennyiségileg legjelentősebb inhalatív károsító anyag a belső terek levegőjében. A lakossági vizsgálatok résztvevőinek 30–60%-a rendszeres passzív dohányosnak tartja magát. A rövid távú expozíció mértéke a kotininszint alapján állapítható meg, a tartós füsthatás felmérésére pedig a kérdőív a legalkalmasabb eszköz. A passzív dohányzás és a bronchus carcinoma kialakulása közti összefüggés bizonyítottnak tekinthető.  Az átlagos relatív kockázat 1,1–1,3. Az expozíció pontos meghatározásának nehézségei ellenére több vizsgálat dózis-hatás összefüggést mutat. Majdnem minden vizsgálat azt mutatja, hogy a passzív dohányzás növeli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát, vélhetően 25–35%-kal.11 A koszorúér-betegségek fokozott incidenciája miatt ez az összefüggés igen fontos az egészségügy számára, tekintve hogy Németországban évente 133 000 akut myocardialis infarctusról számolnak be. Valószínűleg összefüggés van a krónikus passzív dohányzás és a krónikus légúti tünetek (bronchialis zörejek, köhögés, köpetürítés, fulladás) kialakulása között. Ugyanígy valószínűsíthető, hogy oki összefüggés van a passzív dohányzás és az asthma, illetve a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) között. Gyanítható, hogy a passzív dohányzás hozzájárul az asthmás rohamok kialakulásához; a COPD-vel kapcsolatban ezt a kérdést megfelelően nem vizsgálták még. A 2002-es évben a német munkavédelmi törvényt kiegészítették a nemdohányzókat védő paragrafussal. A passzív dohányzás visszaszorításának fő eszköze az aktív dohányzás prevenciója. Apasszív dohányos maga nem dohányzik, de mások cigarettafüstjét kénytelen belélegezni. A légútjaiba jutó dohányfüst egyrészt a cigaretta felizzásakor keletkező mellékfüstáramból, másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett fő füstáramból származik. A mellékfüst több mint 4000 összetevőből áll, amelyek közül több mint 50 anyag potenciális karcinogén4 (1. táblázat). A Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG) egészségre ártalmas anyagokat értékelő szenátusi bizottsága a passzívan belélegzett dohányfüstöt a humán karcinogének közé sorolja (K1-es kategória). Az International Agency for Research on Cancer (IARC) szintén az 1. csoportba tartozó karcinogénnek tartja a dohányfüstöt.