A tenziós típusú fejfájás (TTF) a leggyakoribb elsődleges fejfájásbetegség. Mit jelent maga a kifejezés? Korábbi elnevezése is beszédes: stresszfejfájás, pszichogén vagy pszichomiogén fejfájás. Szó szerint tenziós, azaz feszítő-feszülő érzés alakul ki a fejben. A betegek sokféleképpen fogalmazzák meg: pántszerű, abroncsszerű, szorító fájdalom, kellemetlen érzés, ami megke­seríti a mindennapjaikat. A havonkénti fejfájásos napok száma alapján beszélhetünk epizodikus (havi 15 napnál kevesebb) és krónikus (havi 15 nap vagy annál több) TTF-ről. Enyhe kísérő tünetek lehetnek, de nem kötelező jelleggel. Diagnosztikája során a tüneti fejfájásoktól való elkülönítés az elsődleges cél. Kezelése nem gyógyszeres (fizioterápia, pszichoterápia) és gyógyszeres (akut és profilaktikus) lehetőségeket foglal magába.

 A sclerosis multiplex egy demielinizációval és az azt követő axonvesztéssel járó, krónikus autoimmun betegség, amelynek kezelésére ugyan több be­tegségmódosító terápia is rendelkezésünkre áll, a kórkép azonban továbbra sem gyógyítható. A betegség patofiziológiájának pontosabb megismeré­sével egyre több terápiás célpont és kezelési lehetőség leírására került sor, köztük a T- és B-sejteket, mikrogliát, ferroptózist és a bélmikrobiomot célzó farmakológiai, sejtalapú és életmódot érintő kezelésekére is. Az alábbi­akban a már elérhető és a még vizsgálat alatt álló terápiás lehetőségeket foglaljuk össze.

A hetente egyszer szedhető, risperidont tartalmazó új, kapszula, hasonló tünetkontrollt biztosított, mint a gyógyszer napi adagja

A Canadian Neurological Sciences Federation (CNSF) 2025. évi kongresszusán elhangzott előadás szerint a thymectomia és a szteroidok továbbra is a myasthenia gravis (MG) kezelésének alapját képezik.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

Az American Gastroenterological Association (AGA) és a European Society
of Neurogastroenterology and Motility (ESNM) március 15–16-án
13. alkalommal rendezte meg éves világkongresszusát Washingtonban.
A konferencia főtémája az volt, hogyan változtatható meg az emberi bél
mikrobiomja az egészség fennmaradása és a betegségek gyógyítása érdekében.
A sokat kutatott és tárgyalt baktériumok mellett kiemelten foglalkoztak
a bélmikrobiomban élő bakteriofágok és gombák szerepével.

 A bélfermentációs szindrómában szenvedők bélmikrobiomjában a máj lebontókapacitását meghaladó mennyiségű alkohol termelődik. Ez nem­csak az exogén alkoholbevitellel megegyező tüneteket okoz, de feltétele­zések szerint a bélmikrobiomból származó etanol szerepet játszhat a meta­bolikus diszfunkcióval összefüggő szteatózus hepatisz, más néven zsírmáj kialakulásában.

A JAK-gátló kezelés sikertelensége mielofibrózisban kedvezőtlen prognózissal jár, melyre az arra alkalmas betegeknél elvégzett allogén hemopoetikus őssejttranszplantáció jelenthet megoldást. A transzplantáció sikerességét azonban jelentősen befolyásolja a lépméret, így a beavatkozást megelőzően gyakran splenectomia válik szükségessé. Az újabb JAK-gátlók, mint a fedratinib áthidaló, „bridging” kezelésként a – gyakran súlyos szövődményekkel járó – splenectomia kedvező alternatívái lehetnek..

Bone Marrow Transplantation, 2024. november

Fontos figyelnünk a légzőszervi kockázatok megfelelő kezelésére a növekvő hőmérséklet idején.

Egy különböző étrendi változtatásokat elemző metaanalízis szerint a különböző étrendek különböző mértékben alkalmasak az irritábilis bél szindróma különböző tüneteinek enyhítésére.