Egy új kutatás szerint a krónikus, tenziós típusú fejfájásban (TTH-ban) az akupunktúra mély tűszúrásos technikájával szignifikánsan kedvezőbb hosszantartó eredményeket lehet elérni.
Közleményünkben összefoglaltuk és rendszereztük a legfontosabbnak ítélt POEM-ekben tárgyalt klinikai kérdéseket és az arra adott tömör választ, kitérünk azokra a gyakori és ritka problémákra, amelyekkel a COVID-19-ben megbetegedettek szembesültek. Az összefoglaló tartalmazza az év során megjelentetett két legfontosabb klinikai iránymutatást is. Az összes POEM online az alábbi honlapon érhető el: https://www.aafp.org/afp/poems2020.
A diagnosztikai képalkotó vizsgálatok elrendelésekor – a sugárexpozíció csökkentése érdekében – az orvosoknak tartaniuk kell magukat felnőtt betegek esetében az Image Wisely, gyermekek esetében az Image Gently útmutatóhoz, valamint az American College of Radiology (ACR) megfelelőségi kritériumaihoz. Ez utóbbiak 193 diagnosztikai képalkotási és intervenciós radiológiai témát, ezen belül 942 klinikai változatot és több mint 1680 klinikai szituációt ölelnek fel. A cikk a legfontosabb szakmai ajánlásokat tekinti át.
Hogyan különböztethetjük meg az elsődleges fejfájást a másodlagostól? Az alapellátásban ez a fejfájással kapcsolatos orvosi konzultációk alapvető kérdése.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XVII. évf. 3. szám
OTSZ Online >> Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
2015-06-01
A megfelelő kezeléshez ismernünk kell, hogy a terhesség hogyan befolyásolja a migrénes rohamot és viszont, a terhesség alatt milyen farmakokinetikai változások mennek végbe az anya szervezetében, ezek hogyan befolyásolják a különböző gyógyszerek hatékonyságát, valamint milyen gyakorisággal várhatunk az adott készítménytől magzatkárosító hatást és ezek a hatások milyen típusúak.
A krónikus mindennapos fejfájás legalább 3 hónapon át, havonta legalább 15 napon jelentkezik. Leggyakoribb formái a krónikus migrén és a krónikus tenziós fejfájás. Másodlagos fejfájás gyanúja esetén el kell végezni a koponya MR-vizsgálatát. Mindig rá kell kérdezni, nem fogyasztott-e a beteg túl sok olyan gyógyszert, amely gyakoribbá teheti a fejfájásokat. A profilaktikus terápia csökkentheti a fejfájások gyakoriságát, javíthatja az életminőséget. A nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelési lehetőségek: relaxációs technikák, kognitív viselkedésterápia, akupunktúra, oszteopátia, nyaki gyakorlatok, illetve amitriptylin, gabapentin, botulinum A toxin, propranolol, tizanidin, topiramát, valproát.
Az epidemiológiai adatok ismerete segíthet a beteg panasza és/vagy tünete alapján gyorsan átgondolni, melyek a nagy, és melyek a kisebb valószínűséggel szóba jövő kórképek. A fejfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt orvoshoz fordulnak az emberek. A panasz gyakoribb lehet, mint amilyennek a statisztikák mutatják, mivel a betegek mintegy fele fejfájás miatt a családorvost sem keresi fel – újabban sokan az internetes oldalakon tájékozódnak és vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezelik magukat.
Az elsődleges malignus agydaganatok ritkák. Ezek a daganatok az idegrendszer „saját” neopláziái, és a központi idegrendszerben előforduló valamennyi sejtféleség daganatos burjánzás kiindulópontja lehet.
A tenziós típusú fejfájást – a fejfájások leggyakoribb formáját – mind a nők, mind a férfiak többsége megtapasztalja valamikor élete során. A fejfájás következtében romolhat a munka hatásfoka, károsodhat a családi és a szociális élet. Jelentősége ellenére valamennyi fejfájás közül a tenziós fejfájással kapcsolatban adódik a legtöbb félreértés, félreértelmezés, s éppen ezért az érintettek nagy része nem fordul orvoshoz. A szerző részletezi a tenziós típusú fejfájás lehetséges kiváltó okait, a szükséges kivizsgálást, az adekvát gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési lehetőségeket, valamint az alternatív gyógymódokat.
A nők 88 és a férfiak 69%-a él át tenziós típusú fejfájást valamikor élete során.1 A „tenziós” elnevezés azt sugallja, hogy ezt a fejfájást teljes mértékben a feszültség, a stressz okozza, s emiatt sokan orvosi segítség nélkül próbálnak megszabadulni ilyen jellegű fejfájásuktól. Még jelentéktelenebbnek tűnhet a probléma, ha az orvos a tenziós fejfájást – tévesen – enyhe, jóindulatú, önmagától meggyógyuló állapotnak tartja, amelyet kizárólag a stressz okoz. A „tenziós típusú” fejfájás kategóriája az International Headache Society (IHS) 1988-as osztályozásában jelenik meg (1. táblázat). Kétoldali, enyhe vagy közepes fokú fájdalommal, nyomásérzéssel jellemezhető fejfájást jelent, amelyet a betegek gyakran abroncsszorításhoz hasonlítanak. Egyes esetekben a tenziós típusú fejfájás súlyos fájdalommal és jelentős munkaképesség-csökkenéssel jár.
A tenziós típusú fejfájáshoz rendszerint nem társulnak migrénszerű tünetek – hányinger, hányás, fizikai terhelésre fokozódó fájdalom, fény- és hangkerülés. A számos kiváltó tényező között a stressz biztosan szerepel, a kórkép pontos oka azonban ismeretlen. Ezt a „nem vaszkuláris” jellegű fejfájást nem tanulmányozták olyan intenzíven, mint a migrént, így ezen a területen nem is születtek olyan izgalmas felfedezések, mint a migrénnel kapcsolatban.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.