Az inszomnia el- és átalvási nehezítettséggel, akár súlyos másnapi következ­ményekkel járó alvászavar. Kialakulása összetett, számos betegség, állapot talaján megjelenhet. Ennek megértéséhez több modell áll rendelkezésünk­re, például a Spielman-féle 3P és a stimuluskontroll-modell. A megfelelő terápiához az oki kezelés mellett alapvetően két pillér ismerete fontos, ezek a gyógyszeres terápiák és a kognitív viselkedésterápia. Az összefoglalóban áttekintjük a magatartás-terápiás eljárások alapjait, valamint az aktuális klinikai irányelvek gyógyszeres ajánlásait.

Egy új kutatás szerint a krónikus, tenziós típusú fejfájásban (TTH-ban) az akupunktúra mély tűszúrásos technikájával szignifikánsan kedvezőbb hosszantartó eredményeket lehet elérni.

Közleményünkben összefoglaltuk és rendszereztük a leg­fontosabbnak ítélt POEM-ekben tárgyalt klinikai kérdéseket és az arra adott tömör választ, kitérünk azokra a gyakori és ritka problémákra, amelyekkel a COVID-19-ben megbetegedettek szembesültek. Az össze­foglaló tartalmazza az év során megjelentetett két legfontosabb klinikai iránymutatást is. Az összes POEM online az alábbi honlapon érhető el: https://www.aafp.org/afp/poems2020.

A diagnosztikai képalkotó vizsgálatok elrendelésekor – a sugárexpozíció csökkentése érdekében – az orvosoknak tartaniuk kell magukat felnőtt betegek esetében az Image Wisely, gyermekek esetében az Image Gently útmutatóhoz, valamint az American College of Radiology (ACR) megfelelő­ségi kritériumaihoz. Ez utóbbiak 193 diagnosztikai képalkotási és interven­ciós radiológiai témát, ezen belül 942 klinikai változatot és több mint 1680 klinikai szituációt ölelnek fel. A cikk a legfontosabb szakmai ajánlásokat tekinti át.

Hogyan különböztethetjük meg az elsődleges fejfájást a másodlagostól? Az alapellátásban ez a fejfájással kapcsolatos orvosi konzultációk alapvető kérdése. 

A megfelelő kezeléshez ismernünk kell, hogy a terhesség hogyan befolyásolja a migrénes rohamot és viszont, a terhesség alatt milyen farmakokinetikai változások mennek végbe az anya szervezetében, ezek hogyan befolyásolják a különböző gyógyszerek hatékonyságát, valamint milyen gyakorisággal várhatunk az adott készítménytől magzatkárosító hatást és ezek a hatások milyen típusúak.

A krónikus mindennapos fejfájás legalább 3 hónapon át, havonta legalább 15 na­pon jelentkezik. Leggyakoribb formái a krónikus migrén és a krónikus tenziós fej­fájás. Másodlagos fejfájás gyanúja esetén el kell végezni a koponya MR-vizsgálatát. Mindig rá kell kérdezni, nem fogyasztott-e a beteg túl sok olyan gyógyszert, amely gyakoribbá teheti a fejfájásokat. A profilaktikus terápia csökkentheti a fejfájások gyakoriságát, javíthatja az életminőséget. A nem gyógyszeres és gyógyszeres ke­zelési lehetőségek: relaxációs technikák, kognitív viselkedésterápia, akupunktúra, oszteopátia, nyaki gyakorlatok, illetve amitriptylin, gabapentin, botulinum A toxin, propranolol, tizanidin, topiramát, valproát.

Egy új vizsgálat igazolta azt, amit a fejfájós emberek már régen sejtettek: ha több stressz éri életükben a személyeket, gyakrabban fog fájni a fejük.

Az epidemiológiai adatok ismerete segíthet a beteg panasza és/vagy tünete alapján gyorsan átgondolni, melyek a nagy, és melyek a kisebb valószínűséggel szóba jövő kórképek. A fejfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt orvoshoz fordulnak az emberek. A panasz gyakoribb lehet, mint amilyennek a statisztikák mutatják, mivel a betegek mintegy fele fejfájás miatt a családorvost sem keresi fel – újabban sokan az internetes oldalakon tájékozódnak és vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezelik magukat.   

Az elsődleges malignus agydaganatok ritkák. Ezek a daganatok az idegrendszer „saját” neopláziái, és a központi idegrendszerben előforduló valamennyi sejtféleség daganatos burjánzás kiindulópontja lehet.