Németországban gyakori a sürgősségi betegfelvétel szándékos vagy véletlen mérgezés kapcsán: 2014-ben 229 399 kórházi kezelést igénylő mérgezéses esetet regisztráltak.1 Gyakran a tudatzavar a vezető tünet, amely további megfigyelést és kezelést igényel.
Az itt következő, a Deutsche Medizinische Wochenschriftből átvett három közlemény a zavart tudatállapotú betegek sürgősségi ellátásának jellegzetesen multidiszciplináris kérdéseivel foglalkozik. Az első közlemény a neurológiai, a második a kardiológiai, végül a harmadik a toxikológiai megfontolásokról és teendőkről igyekszik képet adni, és a kép teljessége érdekében hazai szakemberek – Dr. Sipos Ildikó, Dr. Zacher Gábor és e sorok írója – fűznek hozzájuk hiánypótló vagy hangsúlyokat kiemelő megjegyzéseket. Elöljáróban álljon itt néhány általános alapismeret, amit az akut módon fellépő zavart tudatállapotokkal kapcsolatban minden szakma képviselőinek érdemes szem előtt tartaniuk.
Ha napokon belül két vagy több erős ütés éri a fejet, ez gátolhatja az agysejtek cukorfelhasználását, ami ahhoz – is – szükséges lenne, hogy az agy kijavítsa a traumák miatt károsodott idegsejteket.
Ma már a legtöbb tudós hajlamos úgy gondolni, hogy a fejet érő ismételt ütések veszélyesek, és kapcsolatban állnak az élet későbbi szakaszában kialakuló neurodegeneratív rendellenességekkel.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.