Az autizmus szakértői élesen bírálták a Trump-kormányzat jelentését, amely szerint a szülés előtti acetaminophen-használat és az oltások növelhetik az autizmus kockázatát, és hogy egy 25 évvel ezelőtt a piacról kivont gyógyszer kezelheti a rendellenesség tüneteit.

Az előrehaladott hasnyálmirigy-ductális adenokarcinómában adott liposzómás nanolipozomális irinotecan az előzetes kezelésektől függetlenül javítja a túlélést.

A gyomor (ezen belül a cardia) nem reszekálható, előrehaladott vagy metasztatikus tumoraiban a fluoropirimidin + platina alapú kemoterápia jelenti a standard első vonalbeli kezelést HER2-negatív adenocarcinoma esetén. E terápiás stratégiával azonban nem javítható jelentősen a betegek túlélése, ezért folyamatos erőfeszítések történnek hatásosabb terápiás megközelítések kifejlesztése érdekében.

Lancet, 2021,

A szérum kalciumszintjének eltérései gyakoriak, és mindig diagnosztikai erőfeszítéseket kell tennünk a kiváltó ok feltárására. A klinikai gyakorlat­ban segít ebben a parathormonszint meghatározása. Számos tünet ese­tén gondolnunk kell a hypo- vagy a hypercalcaemia lehetőségére. Mind a hypo-, mind a hypercalcaemia kezelendő, mert rövid és hosszú távú következményeik jelentősek. A hypocalcaemia életveszélyes szívritmus­zavarokat, izomgörcsöket, akár laryngospasmust okozhat, míg a szérum tartósan emelkedett kalciumszintje – a kiváltó októl függetlenül – fokoz­za az atherosclerosis, a kardiovaszkuláris halálozás és a nephrocalcinosis kockázatát.

Az epeúti tumorok ritka daganatok, rossz prognózissal. Nagyon sok esetet előrehaladott stádiumban fedeznek fel, amikor műtét már nem jön szóba. A kuratív célú műtét utáni adjuváns kezelés értéke még vizsgálatok tár­gya. Az áttétes vagy előrehaladott stádiumú betegeknél első vonalban gemcitabin + cisplatin a standard kezelés. A molekuláris célpontokra ható terápiák még nem képezik a mindennapi gyakorlat részét. 

Az elmúlt évek a metasztatikus vastagbél-daganatos betegek terápiájában új és a napi kezelési gyakorlatunkat alapvetően befolyásoló változásokat hoztak. A megfelelő terápiás döntéshez ma már nélkülözhetetlen a moleku­láris genetikai/patológiai vizsgálatok elvégzése, valamint azok eredményeinek ismeretében történő döntés az első vonalbeli terápiáról és a kezelési szekvenciák felépítéséről. Ebben az áttekintésben a RAS génben vad típusú betegek standard terápiás lehetőségeit a European Society for Medical Oncology 2016-os kongresszusán elhangzottak tükrében tekintjük át.

A vaszkuláris endoteliális növekedési faktort (VEGF) gátló bevacizumab, valamint az epidermális növekedési faktor receptorát (EGFR) gátló cetuximab és panitumumab mint lehetséges első vonalbeli terápiák a RAS génben vad típusú áttétes vastagbéldaganatos betegek kezelésében meghatározó döntést jelentenek. A közlemény az első vonalban alkalmazott anti-EGFR terápiák klinikai eredményeit tekinti át, és „betegágy melletti” megközelítésben felállít egy modellt, felvet egy lehetséges biológiai magyarázatot, mely alapja lehet a klinikai megfigyeléseknek

Élettani körülmények között a megtermékenyített petesejt néhány napos vándorlás után a méhüregben ágyazódik be és folytatja fejlődését. Méhen kívüli terhességnek nevezzük mindazon eseteket, amikor a megtermékenyített petesejt vándorlása és korai beágyazódása ettől eltérő helyen következik be. A kóros helyen történő beágyazódás helyszínei két csoportba bonthatók. A belső női nemi szervek méhüregen kívüli részei (petevezeték, petefészek, méhnyak és az előzetes császármetszés hege), valamint a hasüregnek a belső nemi szerveken kívül eső részei (kismedencei vagy hasi peritoneum, belek felszíne, mesenterium gyökér stb.). Egy-egy típusos lokalizáció alapján külön elnevezés is szokásos (pl. tubaris, ovarialis, cervicalis, heg- és hasűri terhesség). Különleges formának számít a szimultán terhesség, amikor a méhen kívül növekvő terhesség mellett méhen belüli fogamzás is létrejött (heterotópiás terhesség). Az ektópiás terhességek legalább 90%-a a petevezetékben ágyazódik be, ezért a legtöbb tapasztalat mind a felismerésben, mind a gyógykezelésben a kürtterhességgel kapcsolatban halmozódott fel.

Egy 32 éves nőbeteg 6 hete fennálló fejfájás és láz miatt jelentkezett a sür­gősségi osztályon. A fejfájásnak nem volt gócpontja, hányinger és fényke­rülés kísérte. A beteg nem számolt be fokális gyengeségről, zsibbadásról vagy görcsrohamokról. Kórelőzményéből a 3 évvel korábban diagnosztizált AIDS emelendő ki, melyre nem szedett antiretrovirális szereket. A 3 hó­nappal korábban elvégzett legutóbbi mérés során a CD4 sejtszám 0,28×109/l volt.

A jövőben a biológiai készítmények és követő készítményeik gyógyszerpiaca növekedni fog. A biohasonló termékek mellett újabban egyre nagyobb fi­gyelmet kapnak a biobetterek (javított hatású [módosított] biológiai készít­mények), amelyek előnyösebb innovációs lehetőséget kínálnak a teljesen új molekulákhoz képest. Jelenleg kb. 400 biohasonló és 360 biológiai készítmény áll fejlesztés alatt, jó piacra kerülési esélyekkel, mivel számos szaba­dalom jár le a következő években. A készítmények számának növekedése előnyös lehet nemcsak a finanszírozónak, hanem az originátornak is.