A kisméretű, perifériás nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél a zsigeri pleurális invázió magasabb kiújulási arányt eredményez.

Ma már a nem kissejtes tüdőrák kezelését a driver mutációk jelenléte és fajtája határozza meg. Ezek hiányában még mindig a kemoterápiát kell alkalmaznunk.

Egy új vizsgálat kimutatta, hogy a pajzsmirigyrák miatt thyroidectomia a beteg életkorától és a műtét után alacsony, illetve magas dózisban adott levothyroxintól függetlenül 40%-kal növeli a 2-es típusú diabetes kialakulásának kockázatát.

A leronlimab hatóanyagot fejlesztő CytoDyn vészhelyzeti felhasználási engedélyt kapott az FDA-tól koronavírusos betegek kezelésére. Mostani közleményükben a leronlimab kezelések során tapasztalt hatásosságáról hoztak nyilvánosságra adatokat.

A robotsebészet kétségtelenül költségesebb, de sok esetben lerövidíti a kórházi tartózkodás idejét. 

A pajzsmirigy-karcinóma a leggyakoribb endokrin daganat, előfordulása az utóbbi években fokozatos emelkedést mutat. Az ultrahangos vizsgála­toknak köszönhetően az elváltozásokra nagyobb számban, de korai stá­diumban derülhet fény. A differenciált pajzsmirigyrákok, azaz a papilláris és follikuláris karcinómák kedvező kórlefolyása részben a betegség ke­vésbé agresszív természetének, részben a hatékony sebészi, radiojód és hormonszuppressziós kezelésnek tulajdonítható, de az előrehaladott daganat korszerű gyógyszeres kezelése is lehetséges multikinázgátló készítményekkel.

Az α₁-proteináz-inhibitor (A1PI) hatásosságát α1-antitripszin-hiányos be­tegek kezelésében még sosem igazolták randomizált, placebokontrollos vizsgálatban. A CT-vel történő tüdődenzitás-mérés sokkal érzékenyeb­ben tükrözi az emfizéma progresszióját α1-antitripszin-hiányban, mint a spirometria, ezért a RAPID vizsgálatban a kezelés eredményességét CT-vel mérték.

A pajzsmirigygöbök előfordulása nem ritka az átlagnépességben. A rosszindulatú da­ganat valószínűsége csekély, mégis ez a fő oka a pajzsmirigyeltérések kivizsgálásának. A TSH szint meghatározása alapján elkülöníthetők a pajzsmirigy túlműködéséhez ve­zető állapotok. Minden más kórállapotban az ultrahangvizsgálat és a vékonytű-aspi­ráció a diagnosztika alapja. A mérettől függően biopszia szükséges akkor, ha felmerül rosszindulatú betegség gyanúja, illetve ha fennállnak a pajzsmirigyrák kockázati tényezői. 

Aki pajzsmirigybetegekkel foglalkozik, az nem unatkozik. Ez a tőlem származó bölcsesség ugyan megkérdőjelezhető, de hozzáteszem még, hogy aki pajzsmirigybetegségekkel foglalkozik, az szereti ezt a tevékenységet, bár a napi (szerencsére nem mindennapi) több tucatnyi beteg ellátása fárasztó.

A benignus és malignus pulmonális léziók differenciáldiagnosztikája a hagyo­mányos radiológiai módszerekkel gyakran nehézségekbe ütközik. Az alábbi két eset azt szemlélteti, hogy a PET-pozitív elváltozások diagnózisát a továbbiakban is ajánlatos szövettani vagy bakteriológiai vizsgálatokkal megerősíteni, hogy elkerülhessük a fölösleges funkcióvesztéssel járó beavatkozásokat.