Jó eredményeket mutatott a leronlimab COVID-19-ben
A leronlimab hatóanyagot fejlesztő CytoDyn vészhelyzeti felhasználási engedélyt kapott az FDA-tól koronavírusos betegek kezelésére. Mostani közleményükben a leronlimab kezelések során tapasztalt hatásosságáról hoztak nyilvánosságra adatokat.
A több indikációra is vizsgált leronlimab (PRO140) hatóanyag fejlesztője, a CytoDyn április 30-i közleményében nyilvánosságra hozta a készítmény súlyos COVID-19 fertőzésben szenvedő betegeken történt alkalmazásának eredményeit. A CytoDyn március 9-én nyújtott be COVID-19 indikációban vészhelyzeti felhasználási engedélyre vonatkozó kérelmet az FDA-hoz, és egy fázis II vizsgálat indításának engedélyezését is kezdeményezte a készítmény koronavírusos betegeken történő tesztelésére. A kérelem alapja az az indoklás volt, hogy a korábban elvégzett illetve folyamatban lévő kilenc klinikai vizsgálat adataiból az látszott, hogy a leronlimab gátolja a regulátor T-sejteknek a gyulladás helyére történő migrációját, és ezzel mérsékli a - koronavírus-fertőzés egyik legveszélyesebb következményét, a gyulladásos citokinek (köztük a TNF és az IL-6) által kiváltott -„citokinvihart”, ami súlyos károsodásokat okozhat a megfertőződött betegek tüdejében. A leronlimab a CCR5-höz kötődve változást idéz elő a makrofágok migrációjában és a citokintermelésben, ezek a hatások pedig együttesen csökkenthetik a közepes és súlyos COVID-19 fertőzésben szenvedő betegek mortalitását és morbiditását. Az IncellDx ráadásul egy olyan diagnosztikai eszközt fejlesztett ki, amellyel ezeknél a kritikus állapotban lévő betegeknél a leronlimab fentiekben említett, immunrendszerre gyakorolt hatásai jól monitorozhatók. Március 19-én az FDA megadta a vizsgálati készítményre vonatkozó vészhelyzeti felhasználási engedélyt (eIND, emergency Investigational New Drug), azonban a fázis II vizsgálat indításáról ekkor még nem hozott döntést. Ezen a napon (március 19.) New York egyik legnagyobb kórházában két kritikus állapotban, lélegeztetőgépen lévő betegen el is végezték a kezelést, amelyet néhány napon belül újabb két beteg kezelése követett. A kezelés utáni harmadik napon a betegek immunprofilja (citokinek, IL-6, CD4/CD8 arány) csaknem a normál szintre állt vissza, és újabb három beteg kezelése mellett döntöttek, illetve elindult a fázis II vizsgálat. Rövid időn belül egy fázis IIb/III vizsgálat is indult, amelyben kritikus állapotú betegeken vizsgálták a készítményt.
Április 30-ra már összesen 49 koronavírusos beteget kezeltek a készítménnyel, így a CytoDyn nyilvánosságra hozta a betegek állapotát.
A New Yorkban működő kórházban összesen 11 beteget kezeltek leronlimabbal. Ekkor a betegek állapota már olyan súlyos volt, hogy akut légzési elégtelenség miatt mindegyikük intenzív osztályos ápolásra szorult, közülük nyolcan pedig már lélegeztetőgépen voltak. Egy beteg azért nem volt lélegeztetőgépen, mert tüdejének állapota ezt nem tette lehetővé (tüdőrákban szenvedett, és korábban kétoldali lobektómiát végeztek rajta). A 11-ből heten szervátültetett betegek voltak (hatan vesetranszplantáltak, egyikük pedig szívátültetetett) és immunszuppresszív kezelést kaptak. A 11-ből 10 beteget a hospitalizáció alatt dialízáltak. A kritikus állapotban lévő betegek közül négynek az életét sikerült megmenteni – minden beteg vérmintája értékelésre került és a leronlimab erőteljes hatása csaknem az összes vérmintában kimutatható volt.
Egy Dél-Karolina államban működő kórházban 23 beteget kezeltek leronlimabbal, akik közül 17 beteg állapota súlyos állapotú volt, oxigénellátásra szorultak, 6 beteg állapota pedig kritikus volt, ők lélegeztetőgépen voltak. A 6 kritikus állapotú beteg közül hármat a kezelést követően le lehetett venni a lélegeztetőgépről, kettő állapota stabilizálódott, egy beteg respirációs paraméterei viszont további romlást mutattak. A 17 súlyos (de nem kritikus) állapotú beteg közül 11 légzési paraméterei javultak (nyolcan el is hagyhatták a kórházat), 2 beteg állapota stabilizálódott, 2 beteg állapota romlott, a fennmaradó 2 betegről pedig nem érkezett adat.
Egy Georgia államban működő kórházban három betegek kezeltek leronlimabbal, mindegyikük lélegeztetőgépre szorult, kettőjüknél pedig veseelégtelenséget is diagnosztizáltak a kezelés kezdetekor. Ezek közül 2 beteget már le lehetett venni a lélegeztetőgépről, a harmadik beteget egyelőre továbbra is intubálni kell, de állapota javul.
Egy-egy beteget kezeltek még a vizsgálati készítménnyel New York egy másik kórházában illetve Kalifornia államban – mindegyikük olyan mértékű javulást mutatott, hogy le lehetett venni őket a lélegeztetőgépről.
További 10 beteg adatai még nem érkeztek be, illetve újabb 5 betegnél született engedély a leronlimabbal végzett kezelésre, így a vizsgálati hatóanyag hatásáról már legalább 54 beteg állapota alapján lehet értékelést adni.
A hatóanyagról (leronlimab)
A leronlimabról és a hatóanyaggal kapcsolatos klinikai vizsgálatokról korábbi cikkünkben részletesebben is beszámoltunk: Gyógyszer várományos nem-alkoholos szteatohepatitiszre.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
First Patient Treated with Leronlimab in Phase 2b/3 Trial for COVID-19
CytoDyn Treats First Patient with Leronlimab in Phase 2 Trial for GvHD under Modified Trial Protocol
Leronlimab Under Evaluation for Potential Treatment of Coronavirus
