OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Gyógyszergyári közlemény
2022-12-14
Az emberi szervezet komplex biológiai rendszer, melyben a különböző szervek, szervrendszerek élettani működéséhez molekuláris szinten nélkülözhetetlenek a fehérjék, illetve a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló makro- és mikroelemek, valamint ásványi anyagok. Utóbbiak hiányában az adott szervrendszer és így a szervezet egésze működészavart szenved, amely hosszú távon irreverzibilis következményekhez is vezethet. Az alábbiakban két – élettani szempontból – különösen jelentős anyag, a vas és a magnézium hiánya esetén fellépő szövődményeket, azok megelőzését, illetve a vas- és magnéziumpótlás aktuális kérdéseit tekintjük át.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XVII. évf. 3. szám
OTSZ Online >> Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
2015-06-01
Egy 32 éves nő első terhességének 20. hetében az ultrahangvizsgálat három myoma-göböt jelzett, melyek egyike 6×6×8 cm nagyságú. Milyen gyakran fordul elő myoma terhességben, és milyen tanácsot adhatunk a betegnek arra vonatkozóan, hogy a myoma jelenléte miként befolyásolja terhességét?
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle XVI. évf. 2. szám
OTSZ Online >> Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
2014-05-15
Az Egyesült Államokban évente körülbelül 1,2 millió terhességmegszakításra kerül sor, melynek 8%-a a terhesség második trimeszterében, 1,3%-a a 21. terhességi héten vagy azt követően történik (1. ábra). A nagy morbiditással járó módszerek (pl. méhűrbe fecskendezett hypertoniás sóoldat és hysterotomia) helyét a biztonságosabb és hatásosabb gyógyszeres eljárások vették át, például a méhnyak tágítása után a méhűr kiürítése (D&E, dilatation and evacuation) vagy a gyógyszeres terhességmegszakítás (szülésindukció). Bár a második trimeszterben a terhesség terminálására használt módszerek alkalmazását összességében kis morbiditás kíséri, a második trimeszterbeli abortusz nagyobb kockázattal jár, mint ha a beavatkozásra az első trimeszterben kerül sor, és a kockázat a terhességi kor előrehaladtával is növekszik.
Egy közelmúltbeli klinikai vizsgálat tanúsága szerint a hüvelyen keresztül bejuttatott sildenafil jelentősen enyhíti a menstruációs görcsök okozta fájdalmat. A per os bevitellel ellentétben az intravaginális alkalmazás mentes a nemkívánatos hatásoktól.
Az American Cancer Society korábbi becslése 42160 új méhtestrákot és 7780 ezzel kapcsolatos halálesetet jelzett előre 2009-re. E daganatok 90%-a 50 éves kor felett jelentkezik. Jelenleg az USA-ban 100 000 nőből négy hal meg méhtestrákban évente.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle IX. évf.4. szám
OTSZ Online
2007-07-01
A nem szteroid gyulladáscsökkentők és egy sok évszázados „népi gyógymód” együttes alkalmazásával sok esetben jelentős javulás érhető el.
Dacára annak, hogy a dysmenorrhoea már az emberi faj első peteérése után 14 nappal megjelent, az előző évszázad közepéig várni kellett a hatékony gyógykezelésre. Természetesen az eredményes gyógymódok között vannak a hormonális fogamzásgátlók és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID). Napjainkban, amikor az újabb nem szteroid gyulladáscsökkentők megjelenése ismét érdeklődést váltott ki és kétségeket ébresztett, a menstruációs fájdalmak egy ősi gyógymódja, a hőterápia tűnik az egyik legjobb terápiás lehetőségnek. A szubjektív fájdalomvizsgálatok során szoros összefüggés igazolódott a fájdalom és a méhizomzat aktivitása között. E vizsgálatok azt is megerősítették, hogy a NSAID-család és a folyamatos, kis energiájú hőkezelés alkalmazása a menstruációs fájdalom kialakulásában szereplő élettani folyamatok módosítása révén lehetővé teszi, hogy immár valódi fájdalommegelőzésről, és ne csak a panaszok enyhítéséről beszéljünk a dysmenorrhoeás nők ellátása során.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle VIII. évf.6. szám
OTSZ Online
2006-11-01
Betegének a szülés után erős vérzés veszélyezteti az életét. Amikor minden perc számít, egy mindenki által ismert, részletes cselekvési protokoll szükséges.
Esettanulmány A 20 éves Maria első terhességének 41. hetében terminustúllépés miatti szülésindítás céljából kerül kórházba. A hosszadalmas indukció során 38,8 C-os lázkiugrása van, amely miatt antibiotikumkezelést indítanak. A szülés a kitolási szakig halad. Három óra eredménytelen nyomást követően a beteg beleegyezik, hogy az elölfekvő rész előrehaladásának hiánya miatt császármetszést végezzenek, melynek során 4300 grammos fiúgyermeket segítenek világra 8/9-es Apgar-értékkel. Szülés után „enyhe fokú” uterus-atonia jelentkezik. A beteg intravénás oxytocin-infúziót (20 mE 1000 ml Ringer-laktátban) és 0,2 mg intramuscularis methylergonovint kap. Az uterus tónusa javul, és a műtétet befejezik. A beavatkozás során a becsült vérveszteség 1000 ml.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle VII. évf.2. szám
OTSZ Online
2005-03-01
A fájáskeltés vagy fájáserősítés céljából adott oxytocin kis és nagy dózisban egyaránt hatékonynak és biztonságosnak tekinthető. De mikor melyik adagolást részesítsük előnyben? Mely esetekben helytelen az oxytocin nagy dózisban történő alkalmazása?
A fájáskeltés (a méhizomzat contractiójának serkentése a vajúdás kezdete előtt) és a fájáserősítés (a méhösszehúzódások intenzitásának fokozása fájásgyengeség esetén) célja gyakorlatilag egy és ugyanaz: rendszeres fájástevékenység biztosításával elősegíteni a méhszáj tágulását és a magzat áthaladását a szülőcsatornán, elkerülve ugyanakkor a méhizomzat túlstimulálását. Az oxytocin azáltal járul hozzá a folyamathoz, hogy a vajúdás alatt összehúzódásra készteti a méhfal simaizomsejtjeit. A szintetikus úton előállított gyógyszer semmiképpen sem tekinthető a fájáskeltés és fájáserősítés egyetlen eszközének, tény azonban, hogy az oxytocin a leggyakrabban használt gyógyszer a szülészetben. Vannak országok, ahol minden szülő nőnek oxytocint adnak a magzat világra jöttét követően, és számos esetben alkalmazzák a szert a méhtevékenység megindítására vagy erősítésére.
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle VI. évf.5. szám
OTSZ Online
2004-09-01
Mikor érdemes mérni a progeszteron szintjét a terhesség első trimeszterében, és mikor nincs értelme a mérésnek? Segít-e a progeszteronpótlás a vetélés megelőzésében? Biztonságos-e a progeszteron adása?
A progeszteront találóan nevezték el terhességi hormonnak, hiszen előkészíti a méhnyálkahártyát az embrió beágyazódására, és elősegíti az endometrium átalakulását, ezáltal valóban kulcsfontosságú szerepet játszik a terhesség fennmaradásában. A progeszteron a T-sejtek által közvetített szövetkilökődést is gátolja, továbbá csökkenti a méhizomzat aktivitását és érzékenységét a terhesség alatt.1 Több mint negyed évszázad telt el azóta, hogy humán vizsgálatok segítségével rendkívül szemléletesen igazolták a sárgatest terhesség alatti progeszterontermelésének fontosságát. A vizsgálatsorozatban azt figyelték meg, hogy amennyiben a sárgatestet a 7. terhességi hét előtt sebészi úton eltávolították, a terhesség csaknem minden esetben vetéléssel végződött, amit progeszteron adásával meg lehetett előzni.
A progeszteront a fenti vizsgálatok előtt több mint 25 évvel vonták ki először sárgatestből, a szteroidok közé sorolták, és később tisztítva is előállították. A manapság használt nómenklatúra szerint a progeszteronszerű hatással rendelkező szteroidokat gesztagéneknek vagy progesztineknek nevezzük. Valamennyi gesztagénre/progesztinre jellemző, hogy az ösztrogén hatására proliferált endometrium transzformálására képesek.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.