A Human Microbiome Project (HMP) 2007-ben kezdeményezte átfogó is­meretek gyűjtését az emberi mikroorganizmusok genetikai és metabolikus térképéről, valamint arról, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a fiziológiás ál­lapothoz és egyes betegségekre való hajlamhoz. A női alsó nemi traktusban – különösen a hüvelyben – elsősorban Lactobacillus törzsek dominálnak. A méhnyaki mikrobiommal kapcsolatos ismereteink korlátozottabbak, de úgy tűnik, hogy az meglehetősen hasonló a hüvelyéhez. A női felső nemi traktust – beleértve a méhet – sokáig sterilnek tekintették, de az újgenerá­ciós szekvenálás (NGS) megjelenésével a legújabb kutatások endometriális mikrobiomközösséget azonosítottak ezen a területen is.

Az új cPANHPVAX vakcina a fejlődő országokban is jelentősen növelheti a beoltottak arányát, és terápiás hatása is lehet a már meglévő fertőzések ellen.

A MIT kutatói egy egyszerű, a terhességi tesztnél alig bonyolultabb vizeletvizsgálatot dolgoztak ki egyelőre az egerek korai stádiumú tüdőrákjának kimutatására.

A WHO globális felmérése szerint majdnem minden harmadik felnőtt férfi HPV-fertőzött.

Speciális bejuttatási módszerrel bejuttatott RNS-darab belülről akadályozza meg a tumorok növekedését.

A méhnyakrák jelenleg az egyetlen olyan daganatos megbetegedés, amely prevenciós eszközökkel megelőzhető lenne. A prevenció két pilléren alap­szik. Az elsődleges megelőzés a HPV elleni oltás, amely a méhnyakrák ki­alakulásának okozóját, a HPV-fertőzést előzi meg. A másodlagos prevenció a szűrés, amely rákelőtti állapotban képes kimutatni az elváltozást. A vi­lágban a HPV elleni oltások 2006 óta elérhetők. A bevezetésük óta eltelt hosszú idő bebizonyította, hogy a HPV-naiv korosztályban a HPV-asszociált betegségek előfordulási száma drámaian kisebb volt a nem oltott populá­cióhoz képest. A legújabb kutatási eredmények a felnőtt lakosság körében is hatékonynak ítélték meg a HPV elleni oltást, főleg azon populációban, ahol a HPV-érintettség fennállt.

Az alacsony kockázatú, korai méhnyakrákban nem kell radikális méheltávolítást végezni a SHAPE vizsgálat szerint biztonságos opció a részleges hiszterektómia.

A DESTINY-PanTumor02 vizsgálat szerint a HER-2 célpontú trasztuzumab deruxtekán hatóanyag többféle daganatot is képes zsugorítani.

A korai stádiumú méhnyakrák kezelésében a műtét vagy sugárkezelés önmagában is alkalmas a betegség gyógyítására, azonban a helyileg kiterjedt és áttétes daganatok sikeres ellátása elképzelhetetlen gyógyszeres kezelés nélkül. A hagyományos kemoterápiát leggyakrabban a sugárkezelés hatékonyságának növelésére (kemoirradiáció) és palliatív kezelésre alkalmazzuk, de vizsgáljuk neoadjuváns és adjuváns célzatú alkalmazásukat is. A kemoterápia korlátozott hatékonysága és az onkológiai szerek szélesedő palettája miatt az elmúlt években számos vizsgálat történt új támadáspontú hatóanyagokkal. Előbb a VEGF-ellenes antitest, a bevacizumab, majd immunterápiás szerek, újabban antitesthez kötött citotoxikus hatóanyagok bizonyították hatékonyságukat és nyertek engedélyt az amerikai és európai gyógyszerfelügyeleti szervektől a méhnyakrák kezelésére. A jelen közlemény célja, hogy a kemoirradiáció kivételével összefoglalja a méhnyakrák gyógyszeres kezelésének lehetőségeit, fókuszálva elsősorban azon új, ígéretes gyógymódokra, melyek már a jelen és a közeljövő terápiás lehetőségeit képviselik.

A méhnyakrák kezelésében jelentős szerepe van a sugárkezelésnek, az összes méhnyakrákos beteg mintegy kétharmadánál indikált a sugárterápia. A sugárkezelés javallatai az esetek jelentős részében I-II. szintű evidencián alapulnak, bizonyos esetekben azonban a kezeléseket retrospektív klinikai tanulmányok eredménye támogatja. Összefoglaló közleményünkben a kuratív és palliatív sugárkezelés és radiokemoterápia indikációit tekintjük át, illetve bemutatjuk a modern külső besugárzás és a brahiterápia technikai fejlődését.