A gyógyszer indukálta állcsontnekrózis az antireszorptív gyógyszerek ritka mellékhatása, amely jelentősen rontja az érintett betegek életminőségét. A betegség több faktor együttes jelenléte esetén alakul ki. Ilyen fontos patogenetikus tényezők például a gyulladás, a csontremodelling gátlása, vagy a genetikai hajlam. A ritka mellékhatás 2003-as első leírása óta egyre növekvő számú adat utal a genetikai faktorok lehetséges szerepére a betegségben. A molekuláris biológia fejlődésével a DNS bázissorrendjét vizsgáló módszereken túl e kórképben is megjelentek az újabb módszerek, például miRNS-, illetve génexpressziós vizsgálatok is.
A 2-es típusú diabetes kezelésének elsőként választandó gyógyszere a metformin. A sejtekben anyagcsere-módosító, glükózszintcsökkentő aktivitásának döntő részét az AMPK aktiválásának útján át fejti ki. Van azonban sok egyéb, többek között a kardiovaszkuláris szövődményeket, a pulmonalis fibrosist és hypertoniát, a neoplázia keletkezését, a Covid–19- fertőzést előnyösen befolyásoló hatása is. A szerző a metformin célszervekben (májsejt, izomsejt, vastagbél), valamint az egyéb szervekben (kardiovaszkuláris rendszer, tüdő, daganatsejtek, immunrendszer, Covid-fertőzés stb.) kifejtett hatásait, azok mechanizmusát foglalja össze.
A gyógyszeres terápiák kardiovaszkuláris mellékhatásai jelentős hatást gyakorolnak bírnak a betegek morbiditására és mortalitására. Jelen cikk áttekintést nyújt a kardiotoxikus mellékhatásokkal járó fontos gyógyszercsoportokról, valamint összefoglalja a diagnosztika és a terápia alapelveit. A kardiális mellékhatások jellemzőinek alapos megismerésével javíthatunk a betegek kezelésén.
Az összefoglaló közlemény azt elemzi, hogy ischaemiás cardiomyopathiában milyen kezelési mód vezet a legjobb klinikai kimenetelhez, a gyógyszeres kezelés mellett kell-e törekedni revaszkularizációra, és ha igen, milyen betegeknél és melyik módját válasszuk.
A kutatók a ráksejtek túlnyomó többségében meglévő extra kromoszóma manipulálásával igyekeznek kideríteni szerepüket a betegség korai kifejlődésében és progressziójában.
Kísérleteink során az N-metil-D-aszparaginsav típusú glutaminsav- receptorokat vizsgáltuk csirkeeredetű differenciálódó porcsejtekben, illetve egészséges és patológiás humán pigmentsejtekben. Mivel az NMDAR-okon elsősorban Ca2+-áram halad keresztül, ezért a receptorfunkciók tekintetében különös figyelmet szenteltünk a Ca2+-homeosztázis változásainak. Vizsgálataink igazolták, hogy az NMDAR-ok hozzájárulhatnak a fejlődő porcsejtek finoman hangolt Ca2+-oszcillációihoz, illetve a Ca2+-jelek összefüggésben vannak az optimális kondrogenezissel. Munkánk másik részében az NMDAR-alegységek melanómasejtek szubcelluláris frakciókra is kiterjedő fehérjeexpressziós vizsgálata az egészséges és patológiás pigmentsejtek közti lényeges különbségekre és a sejtmag saját Ca2+-homeosztázisába is beleszóló, potenciálisan működőképes sejtmagi NMDAR-okra hívta fel a figyelmet. Összességében kísérleteinkkel in vitro körülmények között tenyésztett, idegrendszeren kívüli, nem excitábilis sejtekben elsőként mutattunk ki funkcionáló NMDAR-okat (differenciálódó porcsejtek), illetve NMDAR-alegységek által képzett sejtmagi lokalizációjú, molekuláris heteromereket (melanómasejtek). Az előbbi által befolyásolt Ca2+-függő folyamatok az optimális porcfejlődéshez nélkülözhetetlenek, míg utóbbiak a malignus transzformáció következményeként jelenhetnek meg és a Ca2+-szignalizáció új kapuit nyithatják meg.
Németországban a kardiális és keringési betegségek állnak a leggyakoribb halálokok listájának élén. A klinikai kritériumok és a célirányosan megválasztott képalkotó eljárások együttesen alapozzák meg a pontos diagnózist és az optimális terápiás döntéseket. A nukleáris medicina képalkotó eljárásai biológiai folyamatokat megjelenítő funkcionális vizsgálatok. Dolgozatunkban áttekintjük a kardiológiai diagnosztikai kérdések megválaszolására napjainkban használatos radioaktív izotópos vizsgálati módszereket.
Bár a melanoma a legsúlyosabb bőrrák, egy új kutatás azt találta, hogy a betegség korai stádiumában a betegek egy részénél igen alacsony a betegség miatti halálozás kockázata.
A pitvarfibrilláció antikoaguláns terápiája hatással van a veseműködésre. A CALLIPER vizsgálatban a szerzők tanulmányozták a vesefunkció romlását közepesen súlyos és súlyos vesebetegségben és pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél napi 15 mg rivaroxaban- és warfarinkezelés összevetésével. A rivaroxaban – 7368 beteg adatai alapján – szignifikánsan csökkentette a vesefunkció romlásának rizikóját a warfarinhoz képest, cukorbetegség fennállásától függetlenül.
Manapság egyre több ismeretre teszünk szert a rosszindulatú daganatok genetikai hátterét, sajátosságait illetően. Az utóbbi néhány évtizedben bevezetésre került célzott szekvenálási módszerek bizonyos tumortípusok esetében bőséges információt szolgáltattak a daganat kialakulásához vezető genetikai eltérésekről, illetve azokról a genetikai faktorokról, melyek meghatározzák a daganat viselkedését és progresszióját. Az újgenerációs szekvenálás alkalmas lehet a genomikai célpontok azonosításában, ennélfogva előrehaladott szolid tumorok esetében potenciálisan szerepet játszhat a terápia megtervezésében.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.