A fiatalkori emlőrák emelkedő incidenciája egyre nagyobb figyelmet és multidiszciplinaritást igényel. Bár a szakmai útmutatókban, irányelvekben az életkor alapvetően nem határoz meg eltérő kezelési protokollokat, dó­zisokat vagy terápiahosszat, a premenopauzális állapot mégis eltérő meg­közelítést követel, egyrészt az endokrin terápia miatt, másrészt a várható hosszú távú túlélés és a potenciális késői toxicitás következtében.

Évente csaknem 250 új ritka genetikai betegség kerül felismerésre. Mende­li-öröklésmenetet mutató monogénes betegségek több mint 4000 ismert génnel hozhatók kapcsolatba. Cikkünk célja, hogy segítsen a ritka beteg­ségek közötti eligazodásban. Megmutassa, hogy ritka betegség azono­sítása, kezelése mely weboldalakon és mobilalkalmazások segítségével lehetséges. Melyek azok az adatforrások, melyek könnyen hozzáférhetők, megbízhatók és pontos adatokat tartalmaznak. A https://www.Rx-genes. com oldal például valójában a kezelhető genetikai betegségek online kom­pendiumát adja a kezünkbe.

Az FDA ismételten elővigyázatosságra figyelmeztet a robotok segítségével végzett mastectomiával kapcsolatban.

A daganatellenes kezelések során kialakult mellékhatások megszüntetése, valamint az életminőség jelentős mértékű javítása az onkológiai rehabili­táció feladata. A szakterület neve nagyon bonyolult és hosszan tartó folya­matot – átfogó multidiszciplináris együttműködést igénylő, a beteg élete végéig tartó tevékenységet – takar, amely ma már sok helyen a kezelések integrált részét képezi szerte a világon.

A ductalis in situ carcinomával diagnosztizált betegek körében a diagnózis felállítása után még legalább 20 éven át fokozott a recidíva és mortalitás rizikója – figyelmeztet a BMJ  egyik cikke.

Egy átfogó vizsgálat szerint az emlőrák miatt végzett mastectomiát követő rekonstrukciós műtét idősebb nők számára is ugyanolyan előnyös lehet, mint fiatalabb korban.

Egy nagy retrospektív analízisben Agarwal és munkatársai összehasonlították az emlőmegtartásos műtétek és a teljes emlőeltávolítás (mastectomia) eredményeit, és úgy találták, hogy az emlő egy részét megtartó,„konzerváló” műtétek után – akár sugárkezeléssel, akár nélküle – jobb túlélési mutatókat várhatunk. Az emlőmegtartó műtéttel kezelt betegek 5 éves és 10 éves túlélése szignifikánsan jobb, a különbség akár 11%-os is lehet a 10 éves túlélésben a mastectomiával és sugárkezeléssel ellátott betegcsoporthoz képest.

A praemenopausalis BRCA-mutáció-hordozóknál szóba jövő beavatkozások mérlegelésekor a kockázatcsökkentő műtét előnyeit a sebészetileg indukált menopausa következményeivel szemben kell mérlegelni. Az intervallum-salpingectomia logikus választás lehet a kockázat csökkentésére, miközben a petefészkek funkcióját megőrizzük.

Az emlőrákban szenvedő férfiak körében szignifikánsan több kettős mastectomia történt 2004 és 2011 – olvasható a JAMA Surgery című lapban nyilvánosságra hozott közleményben.