Mastectomia után javasolt az emlőrekonstrukció

A tanulmány ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az emlőrekonstrukció előnyeit minden életkorban a kockázatokkal szemben kell mérlegelni. A most közzétett vizsgálat eredményei azt jelzik, hogy a beavatkozás az esetek többségében sikeres, és pusztán életkora alapján egyik beteget sem szabad megfosztani a műtéttől várható előnyöktől.

A Journal of the American College of Surgeons című lap online kiadásában megjelent vizsgálatban a klinikai, illetve a beteg által jelentett kimeneteleket elemezték azt követően, hogy a beteg emlőrák miatti mastectomia után emlőrekonstrukciós műtéten esett át. A vizsgálatban 1531 beteg vett részt a Mastectomy Reconstruction Outcomes Consortium (MROC) vizsgálatból, akiket 11 egyesült államokbeli és kanadai központ valamelyikében kezeltek.

A MROC egy hosszú utánkövetést alkalmazó prospektív vizsgálat, melyben azt elemzik, hogy különböző betegcsoportokban az emlőrekonstrukció egyes típusai milyen kimeneteleket eredményeznek. A MROC vizsgálatba 2012 februárja és 2016 júliusa között toborozták a betegeket.

A 2016-ban az Egyesült Államokban emlőrákkal diagnosztizált körülbelül 250 000 nő közül várhatóan 40 százalék a 62 évesnél idősebbek aránya. Bár az utóbbi tíz évben a mastectomia egyre nagyobb teret nyert az emlőrák kezelésében, az idősebb betegek kisebb eséllyel esnek át ilyen beavatkozáson, mint fiatalabb társaik.

Az emlőrekonstrukciókat a betegek életkorának függvényében is elemző korábbi vizsgálatok értékelhetőségét a vizsgálatok felépítése és mintanagysága korlátozza. A vizsgálatok jelentős részét kis betegszám bevonásával egyetlen intézményben végezték, ezért eredményeik nem általánosíthatók más intézményekben kezelt betegek nagyobb csoportjaira. A vizsgálatok egy részében az elemzés nem tért ki az olyan, beteg által jelentett kimenetelekre, mint például a megelégedettség és a műtétet követő életminőség, míg más vizsgálatokban a szövődmények nyomonkövetése csak a közvetlen posztoperatív periódusra terjedt ki – figyelmeztet dr. Edwin G Wilkins, a University of Michigan Health System sebész professzora, a tanulmány első szerzője.

A most közzétett vizsgálat nemcsak széles körű és multicentrikus volt, de hosszú távon, prospektív módon elemezte a kimeneteleket is. A betegek nyomonkövetése a rekonstrukciós műtét előtt kezdődött és a beavatkozást követően két éven át tartott. A szerzők életkoruk alapján sorolták be a résztvevőket: 494-en fiatalabbak (45 évesek vagy annál fiatalabbak), 803-an középkorúak (45−60 évesek), 234-en idősebbek (60 év felettiek) voltak. A betegek minden korcsoportban elemezték összességében a szövődmények előfordulását és ezen belül a kórházi felvételt vagy sebészeti feltárást igénylő komplikációk arányát is.

Ezen túlmenően a szerzők a BREAST-Q Reconstructive Module segítségével információkat gyűjtöttek a beteg által jelentett kimenetelekről is. A BREAST-Q egy validált adatgyűjtő eszköz, melyet széles körben használnak a betegek elégedettségének, továbbá a pszichoszociális, fizikális és szexuális kimeneteleknek a megítélésére emlőrekonstrukciós műtéteket követően.

A szövődmények aránya az alkalmazott sebészeti beavatkozás típusától függően változó volt (például sebészeti implantátum beültetése vs. a beteg saját szövetének használata). A sebészeti implantátummal kezelt betegek körében a szövődmények összegzett előfordulási aránya a fiatalabbak csoportjában 22 százaléknak, a középkorúak esetében 27 százaléknak, míg az idősebb betegek között 29 százaléknak adódott. Az autológ beavatkozás kapcsán a fiatalabb betegek 33 százalékánál, a középkorú betegek 29 százalékánál, az idősebb betegek 31 százalékánál fordultak elő jelentősebb komplikációk.

A nők mindössze egy csoportjában csökkent kissé az elégedettség szintje az emlőrekonstrukciós műtétet követően. Az implantátumműtéten átesett idősebb nők esetében az elégedettséget jelző BREAST-Q pontszám a műtét előtt 60,9, a műtét után 59,2 volt. Az összes többi csoportban azonos elégedettségi pontszámokat kaptak a rekonstrukciós műtét előtt és után.

„Az emlőműtétet fordított (reverz) mastectomiának is nevezik. Vizsgálatunk eredményei alapján nehéz lenne vitatkozni ezzel a megjelöléssel, függetlenül a betegek életkorától – mondja dr. Wilkins. − A sebészekben és gyakran a betegekben is él az az előítélet, miszerint az emlőrekonstrukció nem olyan jó választás idősebb korban, mint a fiatalabb betegek számára. Mostani vizsgálatunk azonban azt igazolja, hogy a rekonstrukció kielégíti az életminőség és a testkép javításával kapcsolatos várakozásokat, és az életkor nem befolyásolja számottevően a szövődmények előfordulásának esélyét.”