Az EMDR a traumával és stresszorral összefüggő zavarok bizonyítottan hatékony pszichoterápiás módszere, amely egyéb indikációkban is ígére­tes. Az alábbiakban ismertetjük az eljárás történetét és működését, rövid esetleírásokkal illusztrálva.

Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a COVID-fertőzés utáni legfontosabb pszichológiai tüneteket és ezek kezelési lehetőségeit az eddig kialakult jó gyakorlatok alapján. Nem bonyolódunk bele abba az elméleti dilemmába, hogy a tünetek poszt-COVID szindróma vagy hosszú COVID-betegség tünetei-e, mert a pszichológiai tünetek kezelése szem­pontjából ennek kisebb a relevanciája.

Egy új hipotézis megmagyarázza, hogy az állati élőhelyek elvesztése hogyan vezet új humán fertőző betegségek megjelenéséhez.

A beutazási tilalom szakemberhiányhoz vezethet az Egyesült Államokban.

Napjainkban a genetika forradalmát éljük, hasonlóan ahhoz, ahogy a 20. század vége az informatika forradalma volt. A különbség az, hogy a genetikai ismere­tek alkalmazásának előnyei, de még inkább az előnyök mellett benne rejlő veszélyei kevésbé nyilvánvalóak még a szakembe­rek számára is az informatikához képest. A mostani szám szimpóziuma a lehetőségek mellett a korlátokat is igyekszik bemutatni.

A Nature Microbiology-ben ismertetett Anna Karenina hipotézis szerint minden egyensúlyát vesztett mikrobiom a saját speciális módján beteg.

Az emberi agy anatómiai ábrázolásaiból hiányzik a (XII agyideg előtt elhelyezkedő) 13., ami a gerincesekben, így az emberben is a szexuális viselkedés irányításában működhet közre.

Átolvastam a lapban Dr. Oberfrank Ferenc „Útkeresés: az orvoslás céljai és az orvosi autonómia” és Dr. Kincses Gyula „Útkeresés II: az egészség és gyógyulás célszerű irányai” című írását. A két nagy ívű és a súlypontokat igen jól kiemelő munkához nem kívánok korrekciókat, megjegyzéseket fűzni – ha az alkotók ezeket a gondolataikat kívánták közzétenni, akkor ez szuverén joguk és felelősségük, ezt illik tiszteletben tartani. 

A közelmúltban jelent meg egy Proceedings of the National Academy of Sciences neves amerikai szaklapban a michigani és a berkeley-i egyetem kutatóinak cikke, amely a sejtek működésének egy matematikai modelljét ismerteti.

Az epigenetikai változások a DNS betűsorrendjének megváltoztatása nélkül – pl. a DNS metilációján vagy a hisztonfehérjék acetilációjának változásán keresztül – befolyásolják a génexpressziót.