Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Az American College of Cardiology kongresszusán számoltak be arról a nagy európai vizsgálatról, amely azt bizonyította, hogy a nőbetegek heveny infarktus esetén sokkal később kapnak megfelelő kórházi kezelést, mint a férfiak.

A vendéglátóipar többi intézményével szemben a játékkaszinókban csak évekkel később, vagy továbbra sem vezették be a dohányzási tilalmat. Egy új vizsgálat igazolta, hogy lényegesen ritkábban hívják a mentőket a kaszinókba, amióta ott is tilos a dohányzás.

A stroke felismerése egyre inkább időfüggő sürgősségi ellátás keretében történik, ahol a szakellátáshoz való gyors hozzáférés csökkenti a halálozás és dependencia arányát. A stroke-ra utaló tünetek korai felismerése és az azonnali intézkedés szempontjából alapvető fontosságú a megfelelő kommunikáció a mentődiszpécserrel. Eddig kevés vizsgálat történt azzal kapcsolatban, hogy a hívást fogadó személy milyen hatásfokkal képes a stroke tüneteinek azonosítására.

A „globális felmelegedés” jelentős egészségkárosodással fenyeget minden embert, minden országot. Fel kell készülnünk az élelmiszer- és vízkészletek csökkenésére, a fertőzések terjedésére, a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés okozta népjóléti vészhelyzetekre. A levegő minőségének romlása növelheti a morbiditást és a mortalitást. Mindez először és elsősorban a sérülékeny populációkat – gyerekeket, idősebbeket, szegényeket – fogja sújtani. A családorvosoknak szerepet kell vállalniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésében. Felvilágosítással és példamutatással ösztönözzék betegeiket arra, hogy kevesebb vörös húst fogyasszanak és lehetőleg gyalog vagy biciklin közlekedjenek. A rendelők és kórházak energiahatékonyságát javíthatja az újrahasznosítás, a nem használt berendezések és a világítás lekapcsolása.