Egy 3D testszkennert és egy mobilapplikációt fejlesztettek ki a metabolikus szindróma súlyosságának mérésére.

Hiába a jól képzett e-beteg, az általa használt valid okos egészségügyi esz­köz, ha nem tud kihez fordulni a kapott adatokkal. Az e-orvos az, aki ezeket az adatokat elfogadja, és ezt a kezelésben használja is. A közlemény azt is bemutatja, hogyan támogatja az e-beteget és az e-orvost a németorszá­gi, finanszírozott egészségügyi applikációkat ajánló Diga rendszer, vagy az Egyesült Királyságban működő Orcha, illetve egy hazai innováció, az e-Beteg Bár.

A kardiális rehabilitáció „koordinált aktivitások összege a kardiovaszkulá­ris betegségek alapvető okainak kedvező befolyásolására, a legjobb fizi­kai és mentális állapot elérésére, hogy a betegek a saját erőfeszítéseikkel megőrizzék vagy visszaszerezzék az optimális funkcionálást, illetve javuló egészségi magatartásukkal megtartsák vagy visszanyerjék az optimális funkcionalitásukat és a megjavult egészségi magatartásukkal fékezzék vagy megfordítsák a betegség előrehaladását”.

A közepes, vagy magas stroke kockázattal rendelkező, de nem pitvarfibrilláló (AF) idősebbek okostelefon applikációval végzett „ön-szűrése” duplájára növelte a kimutatott (és kezelt) AF-ek számát egy szokványos, 6 hónapos kezelési periódus alatt.

Az orvos olvasónak nem kell bemutatni a szoptatás gyermekre való elő­nyeit. Igazodva a márciusi közleményemben a várandósság kapcsán általam javasolt e-egészségügyi megoldásokhoz – és alapvetően a hát­rányban lévő magzatok megsegítésére – most telelaktációs projektek ered­ményeit és validnak tűnő szoptatást támogató applikációkat mutatok be. Azért, mert bár Európában – számokban – Magyarország kiemelkedik az Egészségügyi Világszervezet csecsemőkori táplálási ajánlását tekintve, de az utóbbi években tapasztalt csökkenőtendencia és az igen súlyos térségi egyenlőtlenségek szakértők szerint beavatkozásokat sürgetnek.

Több meghatározó és potens szereplő megkérdezte, mit tennék én a digi­tális egészségügyért. Leírtam és be is került az immár mindenki számára elérhető dokumentumba. Ezt mutatom be röviden. Azt gondolom, rövid távon sem elérhetetlen az egészségügy iránt elégedett társadalom, amit már azzal el lehet érni, hogy a polgárok segítséget kapnak az egészség­megőrzésben. Ezt pedig digitális eszközökkel lehet jól csinálni. Egyre ke­vesebb az egészségügyi személyzet, sőt egyre szűkebbre is szakosodik az egészségügy. Nincs „pluripotens” orvos, aki átlátja a beteget, és ez nem is várható el (hiszen nincs már mindent javító autószerelő sem...). Ezért kell az e-beteg attitűd, aki a saját betegségét vagy kockázatait átlátja és egyedül is döntéseket tud hozni, ha jó információkat kap. Az államtól is.

Az öböl menti országokban (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Ku­vait, Omán és Szaúd-Arábia) tevékenykedő orvosok és szakértők közremű­ködésével 2020 januárjában megrendezett ELITE V workshop a digitális eszközök és megoldások alkalmazásának lehetőségeit tekintette át a gyer­mekendokrinológia területén. A szakmai műhelymunka két részre tago­lódott: az egyikben a már megvalósult fejlesztésekről és az azokkal kap­csolatos tapasztalatokról számoltak be a résztvevők, míg a másik részben a további potenciális alkalmazások előnyeit és lehetőségeit mérlegelték.

Frontiers in Pediatrics, 2021. július

Mivel a szívelégtelenség a leggyakoribb halálozási ok, számos próbál­kozás zajlik olyan noninvazív marker keresésére, ami a dekompenzációt időben jelzi előre. A CardioMEMS invazív módszere mellett immár létezik a telemedicina és a HearO applikáció noninvazív módszere is. Az itt használt biomarker a beszédanalízis. Nagyon-nagyon jól működik az algoritmus. Ezt mutatom be.

A közlemény a gyermekgyógyászok figyelmét szeretné felhívni arra, miért érdemes a gyógyításban applikációkat használni. Miért lehet könnyebben partnerre találni a gyerekekben ehhez és mire lehet használni a többi orvos, többi hasonló gyerekbeteg kezelése során gyűjtött összesített adatokat az adott betegének terápiájában.

Köztudott, hogy a gyógyszerszedők fele nem úgy és nem addig alkalmaz­za a javasolt kezelést, ahogy az szükséges. Emiatt a WHO azt állítja, hogy a krónikus gyógyszerszedők 50%-ának az adott betegségben a prognózisa ugyanolyan rossz, mint annak, aki nem is alkalmaz a betegségre semmi ke­zelést. A mellékhatások 42%-át el lehetne kerülni megfelelő adherenciával, sőt a kórházi felvételek 25%-a is a rossz terápiahűség miatt történik. A non-adherencia évente 125 000 USA-beli polgár halálát okozza. Sokan sokfé­le megoldással állnak elő: az automata gyógyszeradagolók és robotizált gyógyszerrendezők ilyen próbálkozások. A legjobbakat szedtem össze. Jelenleg mindegyik csak az USA-ban élő beteg számára elérhető, de ez a nagyon új megoldás hamarosan Európába és hozzánk is elérkezik.