A közelmúltban két obszervációs vizsgálat eredményei is igazolták az átlagosnál nagyobb arányban növényi eredetű összetevőket tartalmazó étrend kedvező kardiovaszkuláris hatásait.

Kombinációs kezelés (5 mg/10 mg rosuvastatin/ezetimib) 6 hetes alkal­mazása hatására cukorbetegek LDL-koleszterin-szintje és apoB/A1 aránya hasonló mértékben csökkent, mint napi 20 mg rosuvastatin monoterápia mellett. A trigliceridek és a szabad zsírsavak szintje jelentősebben csök­kent a kombinációs terápiában részesült csoportban. A betegek mindkét kezelést jól tolerálták.

A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism közleménye szerint a szójafogyasztás javíthatja a policisztás ovárium szindrómában szenvedő betegek metabolikus és kardiovaszkuláris állapotát.

A sztatinok szerepe az elsődleges és a másodlagos prevencióban már sok éve nem megkérdőjelezhető, és nem lesz vita tárgya a belátható jövő­ben sem. A cikk azokat a régi és új terápiás lehetőségeket állítja előtérbe, amelyekkel a súlyos familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő, illetve a sztatinokat nem toleráló betegek kardiovaszkuláris kockázata jó eséllyel jelentősen csökkenthető.

A keringő PCSK9 fehérje mennyisége az ismert kockázati faktoroktól függetlenül is jelezheti egy kardiovaszkuláris történés bekövetkezését.

A plazma össz-homociszteinszintje a coronaria betegség és stroke erős, független kockázati tényezője. Kínai szerzők azt igazolták, hogy az ischaemiás stroke akut fázisában a plazma emelkedett tHcy-szintje a mortalitás erős prediktora.

Az Amerikai Kardiológusok Kollégiuma és az Amerikai Heart Association 2013 novemberi irányelvei szerint a felnőttek ateroszklerotikus eredetű kardiovaszkuláris kockázatainak enyhítésére a sztatin-kezelésektől a betegek négy nagy csoportja várhat kedvező hatást („statin benefit groups”). 

Keveset tudunk a teljes koleszterin (TC), a nagy denzitású lipoprotein koleszterin (HDL-C) és e kettő arányának (TC/HDL-C) a stroke-kockázattal való kapcsolatáról. Egyes prospektív vizsgálatok szerint a TC magas szintje növeli az összes stroke, főleg az ischaemiás stroke rizikóját, míg más tanulmányok nem találtak ilyen kapcsolatot. Mindeddig nagyon kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a HDL-C és a TC/HDL-C hogyan befolyásolja a stroke kockázatát, s a létező kevés vizsgálat eredményei ellentmondásosak. Ismert, hogy a férfiak és a nők HDL-C-szintje jelentősen különbözik, s nem világos, hogy a stroke-kal kapcsolatos korábbi eredmények mindkét nemre vonatkoztathatók-e. Emellett az sem ismert, hogy miként függ össze a TC, a HDL-C és a TC/HDL-C arány a vérzéses stroke-kal.

Keveset tudunk arról, hogy a nagy denzitású lipoprotein koleszterin és a teljes koleszterin/nagy denzitású lipoprotein koleszterin arány hogyan befolyásolja a stroke kockázatát, s a vizsgálatok eredményei ellentmondásosak.

A szérum koleszterinszintje a koleszterin enterális felszívódásától és májbeli szintézisétől függ. A sztatinok az endogén koleszterin-szintézis sebességmeghatározó enzimjét, a HMG-CoA-reduktázt gátolva csökkentik a szérum koleszterinszintjét és a kardiovaszkuláris morbiditást. Kisebb vizsgálatok közvetett bizonyítékai szerint nagyfokú enterális koleszterin-felszívódás mellett a sztatinok kevésbé csökkentik a koleszterinszintet. Újabb klinikai vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy a fokozott koleszterin-felszívódás és csökkent hepatikus koleszterin-szintézis fokozott kardiovaszkuláris kockázattal párosul. A cikk áttekinti a kérdés irodalmát, és prospektív klinikai vizsgálatokat javasol annak meghatározására, hogy a koleszterin-szintézis és -felszívódás aránya elősegítheti-e a lipidcsökkentő kezelés személyre szóló tervezését.