PCSK9 fehérje a kardiovaszkuláris kockázat biomarkere
A keringő PCSK9 fehérje mennyisége az ismert kockázati faktoroktól függetlenül is jelezheti egy kardiovaszkuláris történés bekövetkezését.
Az LDL (alacsony denzitású lipoprotein, low-density lipoprotein, LDL) - koleszterin csökkentése alapvető a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése szempontjából. A csökkentés nagyon bíztató új célpontjának ígérkezik a proprotein konvertáz szubtilizin/kexin 9 (PCSK9), de az nem volt ismert, hogy a PCSK9 és a kardiovaszkuláris események között van-e összefüggés.
Egy svéd kutatócsoport ezért a Circulation online 2016. február 19.-i számában közölt prospektív kohorsz vizsgálatában 4 232 férfi és nő PCSK9 értékei alapján próbálta meghatározni hogy vannak-e olyan PCSK9 értékek, amelyek mellett fokozott kardiovaszkuláris kockázat áll fenn.
A vizsgálatba 1997 augusztusa és 1998 decembere között Stockholm környéki lakosokat vontak be: a 4232 személy 52%-a nő, 48%-a férfi volt, átlagos életkoruk a vizsgálatba történő bevonáskor 60 év volt. A résztvevőket 2012-ig követték a nemzeti betegségregiszterek alapján. A kiinduláskor feljegyezték a lipid- és vércukorszinteket, a vérnyomást, a testtömeg-indexet, és kérdőíveken követték a bevont személyek egészségi állapotát, fizikai aktivitását, testsúlyát, sztatin-szedését és egyéb jellemzőket.
A vizsgálat fő végpontja a fatális és nem fatális szívinfarktusok gyakorisága, a krónikus szívbetegségek előfordulása, az angina pectoris, a hirtelen szívhalál, a fatális és nem fatális stroke előfordulása, illetve ezek összege volt. Az eredmények azt mutatták, hogy a legmagasabb PCSK9 értékek mellett (>122,3 ng/ml) jelentősen magasabb volt az összesített kockázat, mint a legalacsonyabb értékek mellett (<73,1 ng/ml) a kardiovaszkuláris események nemek szerint igazított incidenciája volt jóval magasabb (HR: 1,69 (95%CI 1,32,2).
Érdekesség, hogy a nőknél a PCSK9 koncentráció fölső értéke átlagosan 108,9 ng/ml, a férfiaknál 80,5 ng/ml volt, és a PCSK9 szintek fölső két kvartilisben a nők jelentősen nagyobb arányban szerepeltek: a 94,4-122,3 ng/ml-es kvartilisben a nők aránya 63%, a még magasabb 122,3 ng/ml fölöttiben pedig már 73% volt. Viszont a kutatók szerint a biomarkernek tartható fehérjekoncentrációja és a kardiovaszkuláris események közötti összefüggés hasonló volt a nemek között (PCSK9 interakció a nemekkel p=0,89).
Az emelkedett PCSK9 szintek bármelyik faktorhoz történő igazítás után is a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának növekedésével jártak. Szintén érdekes megfigyelés volt a további analízisek során az is, hogy a magas PCSK9- + alacsony LDL- koleszterin szintek továbbá a magas LDL-szintekhez társuló alacsony PCSK9 szintek egyaránt szignifikáns összefüggésben voltak a kardiovaszkuláris kockázattal, de ha mindkét érték magas volt, akkor nem volt kimutatható a szignifikáns összefüggés.
A vizsgálat további bizonyítékokkal szolgál azokhoz a megfigyelésekhez, hogy a szérum PCSK9 valóban egy, a kardiovaszkuláris kockázatot jelző független faktor, biomarker, és egyben a lipidcsökkentő kezelések egyik lehetséges új támadáspontja. Az amerikai Gyógyszer- és élelmiszerfelügyelet (FDA) már 2015. nyarán, majd később az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is törzskönyvezte a PCSK9-gátló alirocumabot (Praluent, Sanofi/Regeneron) és az evolocumabot (Repatha, Amgen).
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. Circulation
