A népszerű fogyókúrás szer és antidiabetikum csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.

A mikrobiológiailag igazolt húgyúti fertőzések (UTI) növelték a szívroham és a stroke kockázatát.

A felfekvéses fekélyek kialakulását akadályozza meg az automatikusan nyomást változtató új matrac.

Az eltérő mikrokörnyezet a tumorok különböző áttétképződési hajlamához és eltérő terápiás válaszhoz vezet.

A szkizofrénia csoportjába tartozó zavarok ellátásának modern alapelveit a mértékadó irányelvek idővonala mentén ismertetjük, majd a területen zajló farmakológiai kutatások újdonságait és a napi gyakorlat trendjeit tekintjük át.

 Az RSV-bronchiolitisz az egyik leggyakoribb, hospitalizációt előidéző fer­tőző betegség csecsemőkorban mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. A vírus a teljesen egészséges, időre született csecsemőket éppúgy képes megbetegíteni, mint a rizikócsoportba tartozókat, sőt a kórházi ellátást igénylők nagy része a korábban egészséges, kockázati tényezőkkel nem rendelkezők közül kerül ki. A leginkább vulnerábilis populáció megvédésére ma már az újszülöttek passzív immunizációján túl a maternális vakcináció is rendelkezésre áll.

Az anafilaxia kezelésében döntő tényező – a korai felismerésen túl – az intramusculáris adrenalin korai alkalmazása. Az im. adott adrenalin alkal­mazásának gyakorisága azonban jelentősen elmarad az elvárt szinttől. Ebben segíthetnek az új fejlesztésű, nem injekciós formában alkalmazott adrenalintartalmú készítmények. Az egyik ilyen alkalmazási útvonal az intranazálisan bejuttatott adrenalin.

A vénás tromboembólia (VTE) ellátásának fontosabb szempontjait foglalja össze a cikk, kiemelve a legutóbbi évek szemléleti módosulásait, a kocká­zati tényezőkben bekövetkezett jelentős változásokat, mint például az immobilizáció időtartamának rövidülése, a kevésbé invazív eljárások koc­kázatcsökkentő, másfelől az új célcsoportok (vérzékeny, „esendő” betegek, a trombózis rizikóját fokozó gyógyszerek megjelenése stb.) kockázatnövelő hatásait. Tárgyalja továbbá a trombózishajlam szűrésének helyes módsze­rét, a nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelés/megelőzés jelen gyakorlatát.

 A fejlődésben és a normális anyagcsere-állapot fenntartásában fontos szerepet játszó pajzsmirigyfunkció megítélése a TSH (tireoideastimuláló hormon vagy pajzsmirigy-stimuláló hormon) és a szabad pajzsmirigyhor­monok mérésével történik. A komplex fordított kapcsolat a TSH és a pe­rifériás pajzsmirigyhormonok között lehetővé teszi, hogy a TSH szenzitív markere legyen a pajzsmirigyfunkciónak. A genetikai faktorok és környezeti tényezők mellett az életkornak van a legnagyobb jelentősége. A laborató­riumi módszerek normális tartományai kismértékben eltérnek, így nehéz megadni a klinikumban használható pontos korfüggő felső határt. A nagy nemzetközi útmutatók sem adnak egyértelmű állásfoglalást a normális tartományokról. A pajzsmirigystátusz változik az életkorral, míg időseknél a hanyatló pajzsmirigyműködés a túlélés elősegítője, addig a fiatalabbak­nál kardiovaszkuláris és metabolikus kórállapotok rizikóját eredménye­zi. Összefoglalónkban elemezzük a pajzsmirigy működési jellemzőit az intrauterin kezdetektől az időskorig.

 A daganatos betegek ellátását szolgáló orvosi diagnosztika és terápia rohamos fejlődésen megy át. Míg a molekulárisan célzott gyógyszerek térhódítása ta­pasztalható, a hagyományos citosztatikus és hormonterápiák számos indikáció­ban jelenleg is preferáltak, így ezen szerek terápiás és nemkívánatos effektusai­nak ismerete továbbra is fontos. Közel 150 klasszikus kemoterápiás és endokrin hatóanyag törzskönyveit és vonatkozó szakirodalmi adatait áttekintve megál­lapítható, hogy a vizsgált ágensek harmadánál észlelhető glükometabolikus mellékhatás, legtöbbször enyhe és átmeneti hiperglikémia, ritkábban szekun­der diabétesz. Súlyos szövődmények nem jellemzők, antidiabetikus kezelésre vagy nincs szükség, vagy orális antidiabetikumok beállítása elegendő. Az új onkodiabetológiai szemlélet és a klasszikus daganatterápia megfelelő mel­lékhatás-menedzsmentje alapvető feltétel, melynek hiányában a daganatos betegek életminősége és életkilátásai kedvezőtlenebbül alakulnak.