Egy közlemény szerint az AI-doktor jobb, mint a kiégett, érdektelen humán orvos. A ChatGPT legújabb verziói egyre jobban teljesítenek az orvosi diag­nosztika és döntéshozatal területén az elméleti teszteken, de hogyan teljesít az AI (a gép) valós orvosi megoldások esetén? Hogyan jutott el az orvoslás az implantációtól az orvosi ember-kiborgokig? Eljutott-e már valóban?

A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

A borderline személyiségzavar legfontosabb jellemzője az érzelmek szabá­lyozásának, uralásának zavara. Ennek következtében gyakori a hangulati labilitás, a hangulati állapotok szélsőséges váltakozása, az impulzivitás és instabilitás, az önkép és önértékelés zavara, illetve bonyolult párkapcsola­tok és egyéb személyes kapcsolatok kialakítása, annak minden nem kívánt következményével együtt.

A közlemény hiánypótló célja, hogy reális képet nyújtson az egyre gyako­ribbá váló borderline személyiségzavar jellemzőiről és kezelhetőségéről. Eloszlatja az elterjedt tévhiteket, személyközelbe hozza és átélhetővé teszi az érintettek belső élményeit, megérthetővé a típusos kapcsolati, életveze­tési és viselkedésproblémáikat. Ismerteti a segítségnyújtási lehetőségeket, bepillantást nyújt a zavar gyógyításában bizonyítottan hatékony pszicho­terápiás módszerek belső világába. Felkészít a betegekkel való találkozás során felmerülő gyakoribb kommunikációs nehézségekre, útmutatót nyújt ezek feloldásához

Ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőtlenség, a férfiak és a nők egyaránt több krónikus betegségtől szenvednek, de a strukturális szexizmus a férfiak egészségi állapotát bizonyos szempontból javítja.

Az ezredforduló óta világszerte számos neurológiai és genetikai kutatás indult azzal kapcsolatban, hogy miért érezzük magunkat férfinak vagy nőnek.

Az orvosoknak a betegek kezelésekor figyelembe kell venniük azok kulturális hátterét is. 

A szexuális egészség centrális szerepet tölt be az egyén személyiségfejlődésében, és egyben meghatározó az életminőség szempontjából. A biológiai akceleráció következtében a fiatalok testi értelemben egyre korábban érik el a szexuális érettséget, s az aktív szexuális élet kezdete is korábbra tevődik. A korai szexuális élet magas kockázatot jelent a nem kívánt terhességek és nemi betegségek iránt. A magas szintű, széles körben elérhető prevenciós programok a harmadik évezred egészségfejlesztésében kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjanak.

A transzszexualizmus a nemi önazonosság-tudat zavara. A transzszexuális személy tartósan arra vágyik, hogy a biológiai nemével ellenkező nemű egyénként élhessen. Az érintettek nem mentális zavarként, hanem az emberi létezés ritka variánsaként értékelik állapotukat. A terápia fő elemei a választott nemi szerepben szerzett élettapasztalat, a hormonkezelés és a sebészeti beavatkozás. Az új nemi identitással való beilleszkedés időszakában pszichiátriai támogatásra, pszichoterápiára lehet szükség.

Az eukarióta genomok komplex szabályozási struktúrája kérdésessé teszi a molekuláris biológia prokariótákra minden további nélkül alkalmazható központi dogmáját: az „egy gén, egy fehérje, egy funkció” elvet és azt, hogy az információ egy irányban áramlik a DNS-től az RNS-en át a fehérjék felé. Az eukarióta RNS-ek világában az RNS nem csak közvetítő: központi szabályozó funkciója, sőt a fehérjét kódoló transzkriptumok esetében kettős szerepe van. Akadnak még titokzatos sejtbiológiai folyamatok és kiderítetlen szabályozási elvek, megértésükhöz az ncRNS-ek döntő mértékben járulhatnak hozzá.