Egy most közzétett vizsgálatban négy, különböző hatásmechanizmusú gyógyszer hatásosságát, tolerálhatóságát és mellékhatásait tesztelték a kriptogén szenzoros polyneuropathia kezelésében.

A korai terhességben szedett antidepresszívumok növelhetik a születési rendellenességek kockázatát.

Major depresszióban a súlyos funkciókárosodás jelentős részét a kogni­tív romlás magyarázza, egyes antidepresszívumok pedig rendelkeznek prokognitív hatásokkal. Kilenc kontrollált vizsgálat 2550 betegének átfogó elemzése szerint hét korszerű antidepresszívum csoportátlagban szignifi­kánsan javíthatja a memóriát (a késleltetett felidézést) és a pszichomotoros tempót, de a csoporton belül különösen az utóbbi hatás döntően a vortioxetinnek tulajdonítható. Közvetlen összehasonlító vizsgálatokban a memóriafunkciók SSRI/SNRI szerek mellett valamivel többet javultak, mint a triciklikus szerekkel kezelt csoportokban, de a különbség nem volt szignifikáns. Újabb adatok megerősítik a vortioxetin specifikus kognitív hatás előnyeit.

Az ún. rózsahámlás gyakran önmagától is megszűnő bőrkiütés, mely a tör­zsön kialakuló „hírnökfolttól” a Langer-vonalak mentén terjed végig a törzs és a végtagok bőrén. A bőrkiütés tipikusan 2 hét alatt válik generalizálttá a hír­nökfolt megjelenése után. A bőrtüneteket általános fáradtságérzés, kimerült­ség, hányinger, fejfájás, ízületi fájdalmak, nyirokcsomó-nagyobbodás, láz és torokfájás is kísérheti. A tünetek kortikoszteroidokkal és antihisztaminokkal, esetleg aciklovirral enyhíthetők. Súlyos esetekben szóba jön UV fénykezelés is. Terhesség alatt a pityriasis rosea spontán vetélést okozhat.

A Neurology online folyóiratban május 23-án számoltak be a szerzők egy vizsgálatról, melynek során egy új típusú egyensúlyzavart, a rekurrens spontán vertigót (RSV) azonosították.

Az inszomnia kezelésének alapját a viselkedésterápia képezi, de eseten­ként gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat. Idősebb felnőttek számára a kontrollált felszabadulású melatonin és doxepin az elsőként választandó szer; második vonalban a „z betűs szerek” közül választhatunk. Elalvási ne­hézségek ellen kontrollált felszabadulású melatonin vagy „Z szer”, átalvási zavarok ellen kis dózisú doxepin vagy Z szer adható. Benzodiazepinek nem javasolhatók: jobb alternatívák is rendelkezésre állnak. Az orexinreceptor-antagonista suvorexant nem hatásosabb, de drágább a Z szereknél. Szedatív hatású antihisztaminok, antiepileptikumok és atípusos antipszichotikumok csak speciális esetekben ajánlhatók.

A peripartum depresszió hétből egy nőt érinthet. El kell különíteni a szülés utáni hangulatzavartól (baby blues), melyben a tünetek rövid ideig áll­nak fenn és alig befolyásolják a funkciókat. A peripartum depresszióban szenvedő nőket ki kell vizsgálni bipoláris zavar, posztpartum pszichózis és öngyilkossági kockázat irányában is. A veszélyeztetetteket otthoni vizitek, telefonos sorstárstámogatás és pszichoterápia segíthetik a megelőzés­ben. A peripartum depresszió pszichoterápiával és/vagy szelektív szero­toninvisszavétel-gátlókkal kezelhető. Várandósok számára a citalopram, az escitalopram és a sertralin, szoptató anyák számára a fluvoxamin, a paroxetin és a sertralin a legbiztonságosabb SSRI.

A temporomandibuláris betegségek (TMD) váz-izomrendszeri és neuromuszkuláris kórképek heterogén csoportját jelöli, incidenciájuk 20 és 40 éves kor között a legnagyobb. Gyakori tünet az állkapocs fájdalma vagy működészavara, a fejfájás, a fül és az arc fájdalma. Az etiológia soktényezős. A kórismézésben a képalkotó vizsgálatok akkor hasznosak, ha záródási rendellenesség vagy ízületen belüli elváltozás gyanítható. Legtöbbször javulást hoznak a nem invazív kezelési módszerek: betegedukáció, kog­nitív viselkedésterápia, gyógyszerek (benzodiazepin, antidepresszívum stb.), fizikoterápia, okklúziós eszközök. Kezelésre nem reagáló esetekben a beteget szájsebészhez kell iránytani.

A COPD gyakran szövődik unipoláris major depresszióval, szorongásos megbetegedéssel, alvászavarral, nikotinfüggőséggel és kognitív hanyatlás­sal. A depresszió, szorongásos állapotok, függőség, alvászavar, kiemelten az obstruktív apnoé és a kognitív deficit felismerése, kezelése számos terápiás előnnyel jár. A szövődő krónikus betegségek kezelése során figyelembe kell venni a COPD súlyosságát. Az adott társbetegség kezelésében részt vevő szakterületek terápiás irányelvei, az evidenciák alapján történő komplex, csoportban végzett terápiás munka eredményezheti a leghatékonyabb kezelést. Az adott betegségcsoport aktuális terápiás gyakorlatát, dilemmáit foglaltuk össze a pszichiátria nézőpontjából, a társszakmák részére.

Krónikus kismedencei fájdalomról akkor beszélünk, ha a menstruációs ciklustól független fájdalom 6 hónapnál hosszabb ideig fennáll, a köldökvonal alatti kismedencei régióra lokalizálódik, rontja az életminőséget és gyógyszeres kezelést tesz szükségessé.¹ Az Egyesült Államokban a krónikus kismedencei fájdalom éves előfordulása a nők körében 15% körül van, és évente körülbelül 2 milliárd dolláros terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre.²