Ha a beteg ellátása és életkilátása csak az orvostól függne, akkor a bioetika lényegében az orvos és a beteg morális kapcsolatáról és döntéseiről szólna. A beteg azonban morális kapcsolatban áll a bioszférával is: az életfeltétele­inket biztosító közös földi erőforrásainkat egyre erősebben károsítjuk,¹ és „cserébe” a bioszféra betegségei (vegyi és műanyagterhelés, légszennyezés, hőhullámok, erdőtüzek, betegségvektorok terjedése stb.) egyre erősödő etiológiai szerepet játszanak az ember betegségében.² Az ökoszisztéma romlásával szorosabban összefüggő – kardiális, neurológiai, onkológiai, infektológiai, pulmonológiai, mentális stb. – betegségben szenvedő ember és hozzátartozói a leginkább motiváltak „ökoetikátlan” viselkedésük megvál­toztatására. Ebben rejlik az orvos nagy lehetősége és szakmai kötelessége, hiszen a bioszféra védelme a betegségprevenció új bioetikai dimenziója, mellyel az orvos alapvető küldetését teljesíti: az élet védelmét.

A sugárterápiás technológia huszonegyedik századi látványos fejlődése és e modern technika már mindennapos elér­hetősége megalapozta annak a lehetőségét is, hogy egyre biztonságosabban és egyre hatékonyabban tudjuk a sugár­kezelést különböző szisztémás onkológiai kezelésekkel kom­binálni. A legújabb onkológiai gyógyszerterápiás modalitás, a modern immunterápia szintén a jelen század vívmánya, és az onkoterápiás palettán rohamszerű szétterjedésének a legutolsó mérföldköve, miszerint az immunkezeléseket mind korábbi daganatos stádiumokban és elvileg már kuratív intencióval végezzük el. A két rohamosan fejlődő onkoterá­piás modalitás útvonalának az óhatatlan találkozási pontja a lokálisan előrehaladott daganatos betegségek ellátásában a definitív sugárterápiához illesztett immunterápia teóriája és gyakorlata. A PACIFIC, az ADRIATIC vagy a KEYNOTE-A18 vizsgálatok sikere azt bizonyítja, hogy lehetséges még elő­relépés a helyileg előrehaladott daganatok definitív, kuratív célú ellátásában. A jelen közleményben ezt a kombinációs terápiát, a biológiai hátteret és ezen kezelési algoritmus szempontjából legfontosabb tumortípusokban a sikeres vagy kevésbé sikeres klinikai vizsgálati eredményeket ismertetjük. Magy Onkol 69:473-481, 2025

A sugárterápiás technológia huszonegyedik századi látványos fejlődése és e modern technika már mindennapos elér­hetősége megalapozta annak a lehetőségét is, hogy egyre biztonságosabban és egyre hatékonyabban tudjuk a sugár­kezelést különböző szisztémás onkológiai kezelésekkel kom­binálni. A legújabb onkológiai gyógyszerterápiás modalitás, a modern immunterápia szintén a jelen század vívmánya, és az onkoterápiás palettán rohamszerű szétterjedésének a legutolsó mérföldköve, miszerint az immunkezeléseket mind korábbi daganatos stádiumokban és elvileg már kuratív intencióval végezzük el. A két rohamosan fejlődő onkoterá­piás modalitás útvonalának az óhatatlan találkozási pontja a lokálisan előrehaladott daganatos betegségek ellátásában a definitív sugárterápiához illesztett immunterápia teóriája és gyakorlata. A PACIFIC, az ADRIATIC vagy a KEYNOTE-A18 vizsgálatok sikere azt bizonyítja, hogy lehetséges még elő­relépés a helyileg előrehaladott daganatok definitív, kuratív célú ellátásában. A jelen közleményben ezt a kombinációs terápiát, a biológiai hátteret és ezen kezelési algoritmus szempontjából legfontosabb tumortípusokban a sikeres vagy kevésbé sikeres klinikai vizsgálati eredményeket ismertetjük. Magy Onkol 69:473-481, 2025

A sugárterápiás technológia huszonegyedik századi látványos fejlődése és e modern technika már mindennapos elér­hetősége megalapozta annak a lehetőségét is, hogy egyre biztonságosabban és egyre hatékonyabban tudjuk a sugár­kezelést különböző szisztémás onkológiai kezelésekkel kom­binálni. A legújabb onkológiai gyógyszerterápiás modalitás, a modern immunterápia szintén a jelen század vívmánya, és az onkoterápiás palettán rohamszerű szétterjedésének a legutolsó mérföldköve, miszerint az immunkezeléseket mind korábbi daganatos stádiumokban és elvileg már kuratív intencióval végezzük el. A két rohamosan fejlődő onkoterá­piás modalitás útvonalának az óhatatlan találkozási pontja a lokálisan előrehaladott daganatos betegségek ellátásában a definitív sugárterápiához illesztett immunterápia teóriája és gyakorlata. A PACIFIC, az ADRIATIC vagy a KEYNOTE-A18 vizsgálatok sikere azt bizonyítja, hogy lehetséges még elő­relépés a helyileg előrehaladott daganatok definitív, kuratív célú ellátásában. A jelen közleményben ezt a kombinációs terápiát, a biológiai hátteret és ezen kezelési algoritmus szempontjából legfontosabb tumortípusokban a sikeres vagy kevésbé sikeres klinikai vizsgálati eredményeket ismertetjük.

Magy Onkol 69:473-481, 2025

Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a rákbetegség szinkron terjedése fel­veti ezen népbetegségek metabolikus és genetikai összefüggéseit, amelyek igazolása elősegítheti a közös terápiás támadáspontok felismerését, és metabolikusan-molekulárisan összehangolt, személyre szabott, kombinált kezelések tervezését.

Az inhalált heparin jelentősen csökkenti a gépi lélegeztetés szükségességét, valamint mérsékli a halálozás kockázatát a hagyományos kezelési protokollokhoz képest.

Az eltérő mikrokörnyezet a tumorok különböző áttétképződési hajlamához és eltérő terápiás válaszhoz vezet.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A mind a kezelés megkezdése előtti, mind a kezelés alatti testmozgás segíthet az onkológiai terápiák mellékhatásainak enyhítésében.

Bevezetés és cél: A molekuláris genetikai diagnosztika öszszetett folyamat, a legkorszerűbb laboratóriumi technológiák mellett az informatikai eljárások, az adatkezelés, az orvosi döntéstámogató rendszerek és ezeket kiszolgáló adatbázisok, algoritmusok felhasználása szükséges, amelyek eredményeit egy multidiszciplináris szakorvosi team felügyeli és véglegesíti. Az onkológiai kezelések drága eljárások, és az egyes terápiák hatékonysága eltérő a különböző altípusba tartozó rákok esetében. Napjainkban az onkológiai kezelésekben egyre inkább előkerül az agnosztikus szemlélet, vagyis minden beteg esetében a daganatok egyedisége szabja meg a terápiás irányt. A diagnosztikai technológiák fejlődésével a daganatok tumorbiológiai és genetikai jellemzőiről egyre több adat kerül megismerésre. Jelen összefoglalónk bemutatja a precíziós onkológiai ellátásban alkalmazott eljárások mérföldköveit és azokat az európai uniós projekteket, amelyek fő célja, hogy a tagországok minden állampolgára hasonló ellátáshoz jusson. Eredmények: A hazai precíziós onkológiai ellátás mérföldkövei szorosan kapcsolódnak az európai uniós projektekhez. A kialakított eljárásrendek hatékonyabb betegellátást eredményeztek. Következtetések: A precíziós onkológiai ellátásban bevezetett új technológiák és a hazai eljárásrend unikális az unió tagországai között.

Magy Onkol 69:7–12, 2025

Az immunellenőrzési pontot gátlókkal (immune checkpoint inhibitors, ICI) végzett immunterápia a daganatos betegellátás útján forradalmi változásokat hozott. Ezek a kezelések hatékonyak a hagyományos ke­moterápiával szemben ellenálló daganatok esetében is, azonban egyedi mellékhatásprofillal rendelkeznek. Az ICI-k képesek serkenteni az immun­rendszer tumorellenes aktivitását, ugyanakkor a szervezet öntoleranciá­jának megbontása miatt autoimmun reakciókat is kiválthatnak. Az egyik legfontosabb szövődménycsoport az endokrin rendellenességek, amelyek gyakran végleges hormonhiányhoz vezetnek. A cikk részletesen tárgyalja az ICI-kezelések által okozott endokrin mellékhatásokat, azok felismerését, diagnosztikai lépéseit és kezelési lehetőségeit.

Jelenleg a teszt hatféle ráktípust képes már korai stádiumban kimutatni.