A cukorbetegség kezelését megkönnyítő eszközök okozta bőrreakciók befolyásolhatják a betegek adherenciáját és életminőségét.

Az orvosokat rutinszerűen szűrik tbc-re, áttekintik oltási státuszukat, és sokuk rendszeresen részesül influenza elleni oltásban is, azonban szükség volna mentális egészségük ellenőrzésére is.

A tapasztalati szakértők segítsége jelentősen csökkenti a mentális beteg akut kórházi felvételének szükségességét - állapítja meg a témában végzett első randomizált, kontrollált, a The Lancetben megjelent vizsgálat.

A párkapcsolaton belüli erőszak világszerte komoly probléma; az egész­ségügy látókörébe az esetek kis része kerül. Ilyenkor a fizikai és pszichés egészségkárosodást gyakran a családorvos kezeli. A U. S. Preventive Services Task Force minden fertilis korú nő esetében javasolja az erőszakra utaló jelek szűrését. Több rövid szűrőmódszer is használható a családorvosi gyakorlat­ban. Fontos, hogy a rendelőben elérhetők legyenek a helyi és országos áldo­zatsegítő szervezetekkel kapcsolatos információk. 

Világszerte félmilliárdnyian használnak okostelefont, s közülük egyre többen egészségügyi alkalmazásokat is, egészségmegőrzési, vagy akár gyógyítási, diagnosztikus céllal. Vajon visszaélhet-e bárki avval, hogy a fel­használók nemcsak az egészségügyi eredmények feldolgozásában laikusok, hanem érzékeny adataik sorsának követésében sem mérik fel a buktatókat, hiszen céljuk a saját egészségük – és ez így van jól. A jelen közlemény célja viszont az egészségügyi alkalmazások használatakor keletkezett adatok biztonságára való figyelmeztetés.

A betegjogok ismeretével, betartásával, nyílt kommunikációval, a biza­lom kialakításával lehet sikeres a betegbiztonság kultúrájának kiépítése. A betegbiztonsági kockázati menedzsment bevezetésének feltétele olyan intézményi légkör megteremtése, amely a nemkívánatos események feltétel nélküli, nyílt jelzését ösztönzi, és nem a felelősségre vonásra helyezi a hang­súlyt. A károsodást szenvedett betegek kezelési költségének megtakarí­tásán, a panaszok miatti adminisztráció és a peres eljárások költségeinek csökkentésén túl a betegjogok tiszteletben tartása hozzájárul a betegek gyógyulásához, életminőségük javulásához, az egészségügyi dolgozók fokozott védelméhez.

Minden orvosnak ismernie kell a foglalkozási betegségek alapvető orvosi té­nyeit és jogi alapfogalmait. Minden, idült betegség miatt orvoshoz forduló beteg kórelőzményének felvételekor rá kell kérdezni a korábbi (akár évtize­dekkel korábbi) foglalkozásra, munkakörülményekre. A fel nem ismert poten­ciális foglalkozási ártalmak, illetve foglalkozási ártalom kialakulásának veszélye esetén a biztosító által foganatosítandó megelőző intézkedések elmulasztása súlyos következményekkel járhatnak a betegre nézve.

Az elmúlt évtizedben számos megválaszolatlan kérdés került felszínre a vényadatok kezelése terén, leginkább az elektronikus adatkezelés és adatmegőrzés miatt. Az írás a magyar vényadatkezelés adatvédelmi kérdéseit kívánja áttekinteni, összevetve a hazai adatvédelmet a külföldi gyakorlattal. Szerzőnk úgy látja, Magyarországon egyelőre sem az egészségügyi ellátás, sem az adatkezelés emberi jogi alapjait nem sikerült lefektetni.

A betegadatok felvétele és kezelése, a klinikai vagy egyéb anonim kutatásokban való részvétel, vagy egy egyszerű adatbázis-építés rengeteg jogi problémát vet fel. A személyes adat és az érzékeny (különleges) adat fogalma nagyon tág: gyakorlatilag bármilyen, a beteggel kapcsolatos információ személyes/különleges adatnak minősül, aminek a felvételéhez, kezeléséhez külön írásbeli hozzájárulásra van szükség. Maga az a tény is különleges adat, hogy a páciens (akár egészséges, akár beteg) egy meghatározott időpontban az egészségügyi intézményben járt, akkor is, ha csak szűrővizsgálaton jelent meg, vagy egyszerűen gyógyszert íratott fel.

Magyarországon minden tizedik(!) gyereket ér szexuális inzultus – állítják „A jogerő legyen veled” című könyv szerzői, Herczog Mária, az ismert gyermekvédelmi szakember és Győrfi Éva, a Család, Gyermek, Ifjúság kiadvány felelős szerkesztője.