Az onkológiában főszerepet kapott immun- és target terápiák hatásmecha­nizmusuknak köszönhetően a kemoterápiáktól eltérő mellékhatásokkal rendelkeznek. Gyakran fordul elő bőrtünet, ami rontja az életminőséget, és a kezelés megszakításához, leállításához vezethet, ezért ismerete nél­külözhetetlen az onkológiai betegek ellátása során.

A JAK-gátlókat, ezeken belül a tofacitinibet, a baricitinibet, az upadacitinibet és a filgotinibet egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyulladásos kórké­pek kezelése során. Ezeket és más törzskönyvezett szereket a regisztrált indikációk mellett számos más betegségben is kipróbálták. Ebben a közle­ményben – a teljesség igénye nélkül – áttekintjük azokat a reumatológiai, bőrgyógyászati, gyomor-bél rendszeri, neurológiai, szemészeti és más kór­képeket, amelyekben a JAKi-k már bizonyítottak, vagy elvi lehetőségként felmerülnek.

A betegségek jellegzetességeit és lefolyását értékelő frissen megjelent két eset-tanulmány szerint nagyon eltérő kezeléseket alkalmaznak a palmoplantáris pustulosis (PPP) és a generalizált pustularis psoriasis (GPP) kezelésére.

Egy 44 éves erős dohányos (30 cso­magév) nő a talpán egy hónapja megjelent hólyagos elváltozás miatt kereste fel orvosát. Azt észlelte, hogy lábán a bőre megvastagodott, és rajta sötétbarna foltok, kis pustulák és hámló területek jelentek meg. Az elváltozáso­kat nem kísérte viszketés vagy fájdalom. Nem hozott javulást a 2 héten át helyileg alkalmazott clotrimazol és naftifin sem. Később hasonló bőrelváltozások jelent­keztek a tenyerén is.

A 30 éves nőbeteg a rendelőt azért kereste fel, mert egy héttel korábban mindkét tenyerén hólyagos, de nem viszkető elváltozások jelentkeztek. A kiütés előtt egy nappal ugyanezen a területen égő, bizsergő érzés lépett fel. Láza vagy egyéb szisztémás tünete nem volt. A szervrendszerek fizikális vizsgálata nem mutatott eltérést. A beteg nem várt gyermeket. Az anamnézisben 10 évvel korábban a törzsön előforduló herpes zoster szerepelt, a közelmúltban azonban nem volt olyan személy a környezetében, akinek hasonló kiütése lett volna. A fizikális vizsgálat során számos hólyagot lehetett észlelni mindkét tenyéren; ezek különböző stádiumban voltak, a hólyagokat halvány eritéma övezte (lásd az ábrát). A hólyagok nem fluktuáltak; beszűrődés, melegség, hámlás vagy exszudáció nem volt tapasztalható.