Az előrehaladott stádiumú hasnyálmirigytumorok kezelésére korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre. Korábbi vizsgálatok alapján a modulált elektro-hipertermia (mEHT) alkalmazása előnyös e betegpopulációban. Az optimális kezelésszámról és a kezelés megkezdésének optimális időpontjáról azonban nincs adat. Retrospektív megfigyeléses vizsgálatunkban 96 fő mEHT-kezelt, illetve 86 fő kontroll, korban és nemben illesztett, előrehaladott stádiumú pankreásztumoros beteg kezelési adatait elemeztük. A minimális mEHT-kezelésszám alapján korban, nemben és tumorlokációban illesztett mEHT-kezelt és kontroll betegpárokból álló kohorszokat alakítottunk ki. Legalább 10, 20, 30 és 40 kezelésben részesült 76, 57, 38 és 33 beteg. Eredményeink alapján a legalább 30 (HR: 0,5011; p = 0,0041) és 40 (HR: 0,5048; p = 0,0085) mEHT-kezelésen átesett betegek túlélése szignifikánsan hosszabb, a várható medián túlélésük közel kétszerese a kontrollcsoporténak (10 vs. 18 hónap). Az mEHT bevezetése a diagnózist követő első (HR: 0,5382; p = 0,0056) és második (HR: 0,7861; p = 0,0031) 6 hónapban jár a legnagyobb előnnyel.

A pankreász duktális adenokarcinómája (PDA) viszonylag ritka, ám előrehaladott stádiumban felismerve magas halálozású tumortípus (5 éves túlélési aránya mindössze 5%). E betegek azonban sajnos az esetek többségében már csak akkor jutnak diagnózishoz, amikor betegségük előrehaladott stádiumban van, így a medián teljes túlélés (OS, overall survival) mindössze 4,6 hónap.

A pankreász duktális adenokarcinómája (PDAC) a hasnyálmirigy leggyakoribb tumora, az összes hasnyálmirigy-daganat mintegy 95%-át teszi ki. A PDAC jelenleg a 12. leggyakoribb daganat, ugyanakkor a 7. leggyakoribb daganatos halálozási ok világszerte. A PDAC incidenciája Amerikában és Európában (így Magyarországon is) növekszik, miközben a halálozási mutatók alig javulnak. A PDAC kezelésében az R0 reszekció jelenti az egyetlen kuratív lehetőséget. Az elmúlt években a PDAC miatt végzett műtétek halálozása jelentősen csökkent, centrumokban 5% alatt tartható. A műtéti radikalitás határai kitolódtak, az R0 reszekció elérésének érdekében a hasnyálmirigy körüli nagyvénák en bloc reszekciója elfogadottá vált. A sebészi kezelést kombinált onkológiai kezeléssel kiegészítve minél több korai, nyirokcsomóáttétet még nem adó tumor R0 reszekciójával lehetne a túlélést javítani.

Az összefoglaló közlemény az endoszkópia szerepét tárgyalja a hasnyálmirigy-daganatban szenvedő betegek ellátása során. A diagnosztika területén az endoszkópos ultrahang szerepe kerül kiemelésre mind a szolid, mind a cisztózus tumorok vonatkozásában. Az endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia (ERCP) napjainkra beszűkült diagnosztikus értékét röviden tárgyalja a közlemény. Az endoszkópos kezelés témakörében a rosszindulatú epeúti elzáródás műtét előtti drenázsának kérdéskörén túl a palliatív ellátás mikéntjéről is szó esik. A gyomorkimeneti elzáródás hagyományos endoszkópos sztentelésén kívül új innovatív endoszkópos megoldások is ismertetésre kerülnek. A döntően még vizsgálati stádiumban lévő tumorellenes, endoszkópos ultrahangvezérelt beavatkozásokat is megemlíti a cikk. A neuroendokrin pankreászdaganatok diagnosztikáját és endoszkópos kezelését külön tárgyalja a közlemény azok jelentősen eltérő biológiai viselkedése miatt. A közlemény a hasnyálmirigy-daganatban szenvedő betegek ellátása multidiszciplináris megközelítésének szükségességét hangsúlyozza.

Pankreászrák alatt szűkebb értelemben a pankreatikus duktális adenokarcinómát (PDAC) értjük, mely a pankreász rosszindulatú daganatainak 95%-át alkotja. A daganat nagyon rossz prognózist mutat, melynek egyik oka, hogy gyakran csak előrehaladott, már metasztatikus stádiumban kerül felismerésre. A másik ok, hogy bár az onkoterápia az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött, e tumorok kezelésében nem tapasztalható szignifikáns javulás. A magyar és nemzetközi elemzések alapján a betegek számának emelkedésével számolhatunk a következő évtizedekben, így kiemelt jelentőséggel bír a medicina bármely szakterületén végzett kutatás, ami a korai diagnózist és a hatékonyabb kezelési stratégiák kialakítását szolgálja. Fontos azonban ismernünk az egyéb jó- és rosszindulatú exokrin és neuroendokrin eredetű daganatokat, a daganatmegelőző állapotokat is, hiszen a megfelelő kezelés alapfeltétele a pontos patológiai diagnózis. Az összefoglaló bemutatja a daganatok patológiai diverzitását, részletesen kitérve azok makroszkópos, mikroszkópos és immunhisztokémiai jellegzetességeire.

Az NVKP pályázati konstrukció keretében 2017-ben kezdte meg közös munkáját a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és két innovatív vállalkozás, a KINETO Lab Kft. és a Fototronic Kft. Fő célkitűzésünk az emberi rosszindulatú daganatokban nagy gyakorisággal károsodott KRAS fehérje onkogén mutánsainak célzott támadása, allélspecifikus inhibitorok fejlesztése. Az emberi RAS fehérje és annak izoformái (HRAS, KRAS) kiemelkedő szerepet játszanak a jelátvitelben, helyes működésük az életképesség fenntartásához elengedhetetlen, egyes pontmutációik azonban a jelpálya túlzott erősítését váltják ki, ami tumorok képződését okozza. Kidolgoztuk a KRAS G12C mutáns fehérjét expresszáló bakteriális rendszert, homo- és heterozigóta emberi tüdő-, vastagbél- és pankreászrák-sejtvonalakat. Potenciális új inhibitor tervezéséhez kovalens fragmens és akrilamid-fej könyvtárakat használtunk. Referenciaként a jelenlegi legjobb kovalens inhibitorokat használva számos új gyógyszerjelölt kismolekulájú inhibitort azonosítottunk, amelyek G12C KRAS- és daganatsejt-specifikusnak bizonyultak. Magy Onkol 63:310-319, 2019

A neoadjuváns kezelés hatékonyságának és biztonságosságának javításához segíthet annak felfedezése, hogy az emlőrák kemoterápiája ritka esetekben miként segítheti a metasztázisok kialakulását.

A policisztás ovarium szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb, nőket érin­tő endokrinológiai, metabolikus kórkép a reprodukciós korban. Sokáig a velejáró menstruációs zavarok és meddőség miatt foglalkoztak vele, de az utóbbi évtizedekben, jobban megismerve a kórkép patofiziológiáját, egyre inkább előtérbe kerül a belgyógyászati szövődmények megelőzése/ kezelése.

Felül kell vizsgálni elképzeléseinket azzal kapcsolatban, hogyan terjed a rák a szervezetben: az idegsejtek szolgáltathatják a tumorok elleni sikeres küzdelemhez hiányzó stratégiai elemet. 

A hasnyálmirigy daganatsejtjeiben hordozott baktériumok nagy hatékonysággal bontják a daganatsejtek elpusztítása céljából adott kemoterápiás szert, a gemcitabint.