A Stanford és a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem tudósai az emberi bélrendszerben fedeztek fel egy új antibiotikum-jelöltet.

A gombaspórák mindmáig az aeroallergének azon csoportját képviselik, amelynek allergén tulajdonságairól és forrásairól a legkevesebb információ áll rendelkezésre. A gombák okozta allergiás megbetegedések diagnosz­tizálása a legtöbb klinikus számára ismeretlen, úttalan vadonnak tűnik, ahová az ember nem szívesen teszi be a lábát. Ennek oka, hogy a klinikák által beszerezhető allergének csupán kis töredékét képezik a betegek valós környezetében általában fellelhető allergéneknek. Miért alakult ki ez a di­agnosztikai szakadék, és hogyan hidalható át környezeti vizsgálatokkal? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A West Virginia University kutatói az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásait elemző összefoglaló közleményt jelentettek meg a Chest folyóiratban.

Egy új Cochrane-elemzés tanusítja: az asztma szokásos szerei mellett szedett D-vitamin pótlás csökkentheti a súlyos asztmás rohamok előfordulását. 

A legújabb kutatások szerint bizonyos mikotoxinok nem csak rákkeltő hatásúak, de a gyerekek növekedését is hátráltatják.

A máj a szervezetbe kerülő anyagok átalakításának központja, így az élel­miszereink részeként vagy gyógyszerként elfogyasztott mérgező anyagok általában a májra is káros hatást fejtenek ki.

A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

A jól hőszigetelt épületekben kevés az energiaveszteség, ezért ott élni gazdaságos. Egy új angol vizsgálat szerint ennek az az ára, hogy növekszik az ott élők körében az asztma kockázata.

Az allergiás rhinitis („szénanátha”) hatással van az életminőségre, a munkaképességre és más betegségek (pl. asztma) előfordulására. A kezelési terv életkor- és tünetfüggő. Az intranazális szteroidok a leghatásosabb gyógyszerek.

A sarjadzógombás fertőzések sokszor ártalmatlanok, de szisztémás betegség állhat a hátterükben: a candidiasis pl. diabetes mellitust vagy immunhiányos állapotot jelezhet.