Az energiatakarékosság és az asztma
A jól hőszigetelt épületekben kevés az energiaveszteség, ezért ott élni gazdaságos. Egy új angol vizsgálat szerint ennek az az ára, hogy növekszik az ott élők körében az asztma kockázata.
A korszerű anyagokból vagy új technikával épített házak általában energiatakarékosak: a fűtésük sokkal gazdaságosabb, mint a korábbi lakótereké. Az Exeteri Egyetem kutatói az energiatakarékos technikával működő épületek vizsgálata során azt észlelték, hogy az ilyen házakban élők kevesebbet költenek fűtésre, de ezekben a családokban többen igényelnek orvosi ellátást asztmás panaszok miatt.
A munkacsoport kérdőív útján 3867 otthont vizsgált, és az Environment International szakfolyóirat 2015. februári számában megjelenő tanulmányában azt a sokakat megdöbbentő adatot tudatja, hogy a gondosan szigetelt épületekben élők nagyobb eséllyel betegednek meg asztmában, mint a huzatos, rosszul szigetelt otthonokban lakó emberek.
Angliában ez a tudományos hír nagy figyelmet keltett, mert az angol kormány éppen ezekben a napokban közölte, hogy energiatakarékos lakóhelyi megoldások támogatására 30 millió font összegű keretet biztosít. Ez a döntés azért is igen jelentős, mert világunkban az asztma előfordulási gyakorisága Angliában a legnagyobb.
A vizsgált felnőttek átlagos életkora 59,0±17,3 év volt, a nők aránya 59%. A penészes, dohos szag kétszeresére növelte az asztma valószínűségét (esélyhányados: 2,2, 95%-os megbízhatósági tartomány: 1,3–3,8). Richard Sharpe, a munkacsoport vezetője hangsúlyozta: „Azt találtuk, hogy az energiatakarékos otthonokban élő felnőtt lakosok asztma szempontjából fokozott kockázatnak vannak kitéve. A modern energiahatékonysági rendszabályok – a jobb szigetelés, a rések kitöltése – jóvoltából az energiafölhasználás gazdaságosabb, mert kisebb a hővesztés, de vannak olyan lakók, akik nem tudják otthonukat megfelelően fűteni, s ezért nem szellőztetnek eleget. A dohosság és a penészgombák elszaporodását elősegítő körülmények pedig asztma kifejlődésére hajlamosítanak.”
A penész jelenléte önmagában nem volt elégséges az asztma kialakulásához, de a rossz szellőztetés kedvez más – biológiai, kémiai, fizikai – szennyeződéseknek is. Ezek a belső légtér fokozott nedvessége irányában hatnak, s a poros levegőben elszaporodhatnak különféle baktériumok és atkák.
A lakásban élők szokásai, viselkedési hibái is fontos tényezők: a lakáson belül végzett mosás, szárítás tovább fokozhatja a nedvességet és annak következményeit. „Ezek a kutatási adatok sokat segíthetnek abban, hogy a korszerű, energiatakarékos házakban élők megtanulják azt az életmódot, amellyel kihasználhatják körülményeik előnyeit, de megkímélhetik magukat az egészségügyi kockázatoktól” – foglalta össze a tanulságokat Mark England, a kutatást támogató Coastline Housing vállalkozás vezetője.
