Mivel a szívelégtelenség a leggyakoribb halálozási ok, számos próbál­kozás zajlik olyan noninvazív marker keresésére, ami a dekompenzációt időben jelzi előre. A CardioMEMS invazív módszere mellett immár létezik a telemedicina és a HearO applikáció noninvazív módszere is. Az itt használt biomarker a beszédanalízis. Nagyon-nagyon jól működik az algoritmus. Ezt mutatom be.

Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

2015-ös adatok szerint az elsősorban a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szálló por világszerte 4,2 millió ember halálát okozta. A magas ózonértékek miatt további 254000 haláleset történt.

Karácsony környékén gyakoribbá válik a kardiális eredetű halálozás − és ez nem feltétlenül a hideg időjárás számlájára írandó.

A COPD krónikus, progresszív légúti gyulladás számos fenotípussal. Napjainkban csak tüneti terápiái léteznek. COPD-ben nem csupán a légzőrendszer beteg, hanem szisztémás gyulladás is detektálható. A terápia két nagy, forrongó területe a szteroidok (és kombinációik) helye a kezelésben, illetve a hörgtágítók gyulladásra kifejtett hatása. Cikkünk az inhalációs kortikoszteroidok helyét keresi a COPD terápiájában. Általánosságban a nagy dózisú szteroidnak nincs terápiás előnye a közepes dózissal szemben COPD-ben. A szteroid elhagyásához a kezelés előtti fenotípust kell figyelembe venni.

Már korábban is bizonyították, hogy szennyezett levegő belégzése jelentősen növeli az agyi katasztrófa kockázatát. Egy új vizsgálat szerint a légszennyezettség hosszabb távon az agy szerkezetének károsodásához vezet, és a korosodó városlakók gondolkodóképességének romlását okozza.

A jól hőszigetelt épületekben kevés az energiaveszteség, ezért ott élni gazdaságos. Egy új angol vizsgálat szerint ennek az az ára, hogy növekszik az ott élők körében az asztma kockázata.

A füstös, rossz levegőjű konyha Kínában még milliók számára okoz súlyos tüdőkárosodást, aminek gyakorisága a konyhai szellőzés javításával szignifikánsan csökkenthető. 

A nanotechnológia sok területen jelen van már mindennapi életünkben. Összeha­sonlítva a többi felhasználási területtel, a nanométeres tartományba eső vékony­rétegek klinikai alkalmazása felé csak lassan nyílik meg az út. Ennek oka gyakran a költségekre, a felhasználásra és az adott klinikai helyzetekben fennálló kockáza­tokra vonatkozó ismereteink hiánya. Szorosabb együttműködésre lenne szükség a kórházi, rendelői gyakorlat és a mérnöki, természettudományos kutatás, fejlesz­tés között. A cikk átfogó képet ad a nem mérnök, nem biofizikus olvasó számára a nanobevonatok sokoldalú orvosi alkalmazásának elveiről, módszereiről, esetleges veszélyeiről.